Az amerikai bűnügyi történelem egyik leghíresebb ügyét, a Fekete Dália gyilkosságot vitte képernyőre a Wonder Woman alkotója, Patty Jenkins. Ráadásul Jenkins igen illusztris színészgárdát is szedett össze a feladatra: Chris Pine, Connie Nielsen és India Eisley neve csupán a jéghegy csúcsa.

Fauna Hodel (India Eisley) egy kedves kislány, aki a szegregáció idején félvérként próbál boldogulni az életben, miközben folyton származását piszkálják, az édesanyja állandóan részeg, a fiúja pedig inkább otthagyná az iskolát. Azonban kiderül egy titok Fauna származásáról, és nincs tovább maradása az előítéletes kisvárosban, hanem amint tud, elindul Los Angelesbe, a sosem látott nagyapjához.

Eközben Jay Singletary (Chris Pine) a valaha jobb napokat élt lecsúszott újságíró a drogokba és piti melókba próbál eltűnni a szürkeségben, csakhogy egy telefonhívás ezt nem hagyja neki.

Patty Jenkins egy kicsit sem egyszerű pilotot rakott le az asztalra, ami, ha úgy vesszük nem is pilot, mert azon túl, hogy valóban elkezdődik a történet, nem vág bele a közepébe, nem ad információt, nem kedvelteti meg velünk a szereplőket, szóval olyan, mintha egy színházi darab első felvonását látnánk. Persze ez közel sem baj, csak érdemes ezekkel a feltételekkel leülni a sorozat elé, és tudván, hogy ez egy valós történeten alapuló minisorozat – vagyis van eleje, közepe és vége – máris más a helyzet.

Klasszikus pilotnak nem jó az epizód, azonban első epizódnak remek, kellően felvázolja a szituációt, miközben egy nagyon éles helyzetben hagyja magára a nézőt – és ehhez rendkívül erősen fogja a szegregáció és a faji megkülönböztetés kíméletlen és igazságtalan pengéjét, hogy kellően belénk vágja – de nem baj, mert ez így van jól!

A másik nagyon fontos dolog, hogy érdemes kicsit utánanézni ennek az egész Fekete Dália bűnügynek (persze American Horror Story nézők előnyben), hogy legyen egy alapvető fogalmunk az eseményről, bár ugyan ezzel talán láthatunk előre pár csavart, aki egy valós eseményeken alapuló sorozatot vesz elő, az inkább utazni akar, sem mint csavaros fordulatokon lerágni a körmét.

Gondolom, már ebből is látszik, hogy én bizony be fogom darálni a szériát, mert fantasztikus színészek igazán érdekes karaktereket játszanak el, miközben egy igazán érdekes atmoszféra bontakozik ki a szemünk láttára.

Szerző

Avatar
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .