Olykor nagyon jólesik visszanézni egy-egy régebbi sorozatot, amit korábban vagy nem láttam, vagy csak fél szemmel figyeltem. A férfi fán teremmel is hasonló volt a helyzet, ugyanis egy fél epizódot láttam belőle, ám ha már Anne Heche, akkor érdemes neki teljes figyelmet szentelni, így hát megtettem, de valahol meg is bántam a dolgot.

Marin Frist (Anne Heche), a párkapcsolatok szakértője, aki számos sikeres könyvet és rengeteg előadást tudhat maga mögött. Ráadásul most készül hozzámenni élete szerelméhez, azonban egy alaszkai út során rájön, hogy párja megcsalja őt, és ezzel nemcsak önmaga esik darabokra, hanem karrierje is megtépázódik (hiszen milyen kapcsolati menedzser az, aki a saját kapcsolatát nem tudja rendben kezelni?). Így úgy dönt, az aprócska Elmóban marad, ahol rengeteg a férfi, alig vannak nők, meg használható áram, vagy szobabicikli vagy joghurtozó. De talán pont ez a nyugalom és kiszámíthatóság az, amire most Erinnek szüksége van, és szép lassan önmaga is ráébred erre, miközben a város befogadja és szívébe zárja.

Nem mondanám magam a romantikus szériák rajongójának, de nem vetek meg semmi jó dolgot, így viszonylag nyugalomban kezdtem neki az első évadnak, azonban igen hamar rájöttem, ez a sorozat sajnos okkal kapott kaszát – bár már a második évados berendelésen is felhúztam a szemöldököm. A széria ugyanis bár az elején jól indul, és igyekszik érdekes párkapcsolati, illetve életviteli problémákat felvetni és megoldani, az első évad végére csupán egy ki kivel hogyan és mikor széria lett belőle.

Anne Heche persze csodálatos, és az általa megformált karaktert, a párkapcsolati tréner Marin Fristet is szeretni lehet, de nagyon sokszor még őt is felképeltem volna, bár ez alól egy szereplő sem kivétel sajnos. Egyszerűen mindenki klisésen és kiszámíthatóan viselkedik, a drámai tetőpontok előreláthatóak, a karakterek kétdimenziósak, és a krízishelyzetek tocsognak az írói önkény izzadságában.

Pedig ebben a szériában tényleg volt komoly potenciál, de valamiért a készítők, gyorsan visszakoztak a komoly kérdésektől, és egy szimpla szerelmi dráma-háromszög-hiszti korellációt alkottak meg, amit semmilyen tehetséges színész sem tudott volna feljavítani. Ez azért kicsit szomorúvá tesz, hiszen a lehetőség ott volt, csak nem volt merszük megragadni.

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..