Akárcsak a Split esetében, a Glass beharangozásakor sem volt kérdés, hogy ez az a film, amit idén nem hagyok ki. Szuperhősök és elmebaj? Ennél jobb párosítást nehéz lenne találni. Habár igencsak sok idő telt el az előzmények kezdete, vagyis a Sebezhetetlen című film óta, a történet minden jel szerint még mindig képes tarolni.

A film egyenesen folytatja az előző részt, melyben Kevin Wendell Crumb (James McAvoy), a disszociatív személyiségzavarral küzdő férfi tovább folytatja a gyanútlan fiatal lányok elrablását. Ám ezúttal már egy kicsit nehezebb dolga lesz, mivel felbukkan egy ismeretlen férfi, akinek feltett szándéka megállítani őt. David Dunn (Bruce Willis), az Oltalmazó, mint egy szellem, úgy követi őt, hogy megmenthesse tőle az áldozatokat.

Az összecsapást követően mindkét férfit letartóztatják, így hamarosan egy elmegyógyintézetben találhatják magukat. Dr Ellie Staple (Sarah Paulson), megalománia-specialista veszi kezelésbe őket, valamint egy rejtélyes idegent (Samuel L. Jackson), aki egy tolószékhez van kötve, valamint beszélni sem képes. Feltett szándéka, hogy különleges kezelésével néhány nap alatt helyreállítja szuperhős-komplexussal küzdő betegeit.

De mi van akkor, ha a szuperhősök nem akarnak meggyógyulni? Mi van akkor, ha nem ők azok, akik tévednek? Az egész alkotás kifejezetten érdekes kérdéseket vet fel a különböző elmezavarok és azok környezeti hatásainak kapcsán. Az alkotás nagy ereje persze nem csak a zseniálisan megírt történetben rejlik. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükség volt a színészek komoly munkájára is. Bátran kijelenthetem, hogy ennek a kihívásnak egytől egyig megfeleltek.

A film végére könnyedén keveredik a néző vitába önmagával. Míg a szereplők azért harcolnak a saját elméjükkel, mert az ő torzult valóságuk kerül megkérdőjelezésre, addig a képernyő előtt ülő is hamar belekerül ebbe a dilemmába. Azt gondolom, ez nem csak annak köszönhető, hogy egy jól megírt és remekül összerakott filmről beszélünk. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az elme és az agy rettentően bonyolult szerkezetek. Olyan változásokra és olyan emberfeletti dolgokra képes esetenként, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket látva nem kérdőjelezi meg a világba vetett hitét.

Kétségtelen, hogy a Splithez hasonlóan ez sem az az alkotás, ami mindenkinek elnyeri a tetszését. Azoknak azonban, akik a hatalmas monstrumok és a rengeteg darabolás mellett szeretnek egy kicsit elmélkedni is, kiváló.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..