A sorozat első évada maga volt a tökély, és bár a második is tartogat rengeteg meglepetést, mégsem éreztem azt, a korábban erős kohéziót.

Veronica Mars (Kristen Bell) élete kockáztatásával, de megtalálta barátnője, Lily Kane (Amanda Seyfried) gyilkosát, és bár azt gondolta, ezután az élete visszatér a normális kerékvágásba, súlyosan tévedett. Egy osztálykirándulás alkalmával ugyanis egy busznyi gyerek veszett oda, és majdnem köztük volt Veronica is. Lamb seriff (Michael Muhney) ugyan biztos az emberi vétségben, azonban számos olyan apró ügy történik Neptun városában, ami arra enged következtetni, hogy ez a baleset sokkal több volt, mint egy baleset.

A jelszó: normális.

Vagyis Veronica szeretne eszerint élni, de rá kell döbbennie, hogy az elmúlt évben nem csak azért változott meg, mert tragédiák sora követte, hanem mert eközben megedződött, így már hiába is próbál visszabújni a csigaházba, élvezni a párkapcsolatát. Veronica örökre megváltozott, és ezt Veronica fogadja el a legnehezebben. Rendkívül érdekes amúgy látni, hogy bár nem hallunk belső monológot főszereplőnk vívódásáról, mégis tetteiben folyamatosan látni és érezni azt.

Ezúttal szereplőink esendőek, és hibás döntéseket hoznak, ami bár kicsit kiidegelt, meg kell hagyni, pont ettől lettek igazán emberiek és érdekesek. Talán a legnagyobb hibát Keith Mars (Enrico Colantoni) vétette a választásokkal, ugyanakkor ez a hiba annyira illeszkedett a személyiségébe, hogy nem lehet vitatni a döntést, csupán annak a helyességét.

Lily Kane gyilkosságának felgöngyölítésével azonban nem csak a Mars család élete változott meg, hanem Logané és Duncané is, és bár mindkét fiút romantikus szálak kötik a lányhoz, valahol mégis képesek ezt feldolgozni – kaotikus ez a középiskolás élet, de csak ismételni tudom magam, ettől olyan igazi ez a sorozat.

És hogy mi a bajom a második évaddal? Valahogy a nagy ügy nem klappol annyira, pár apróbb, finommechanika változtatással, egy sokkal hihetőbb és átfogóbb ügy kerekedhetett volna belőle, miközben több ponton azt éreztem, az alkotók csak sokkolni akarják a nézőket, nem azért mert a történet megköveteli, hanem mert minél durvább hatást akartak elérni.

Minden hibájával együtt a Veronica Mars második évada is maga a tökély, amit nem elég csupán egyszer látni – egyrészt, mert úgy nem tudnánk megjegyezni Veronica és Logan szenvedélyes és pimasz beszólásait, másrészt, meg egy igazi remekművet nem elég egyszer látni, hogy teljesen belénk ivódjon.

Szerző

Avatar
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .