Így kell ezt csinálni, kérem szépen – a múltheti csalódás után szerencsére ismét egy remek epizóddal ajándékoztak meg minket az Odaát alkotói, úgyhogy a számításaim bejöttek, hála Robert Berensnek. Ugyan most sem haladt olyan sokat a cselekmény, mégis annyi minden történt, hogy őszintén szólva időm sem volt ezen gondolkodni egészen addig, amíg le nem ültem megírni ezt a kritikát.

A hős csapat azután sem pihenhet, hogy a rakoncátlankodó szellemcsapatot helyre tette, hiszen a Pokol még mindig nyitva áll Chuck intézkedéseinek hála, és csak úgy törnek elő a lelkek, testek után keresve. A helyzet olyannyira súlyos, hogy Rowena (Ruth Connell) eredeti varázsigéje, valamint a Belfegor (Alexander Calvert) által kivetett pajzs sem segít hosszú távon, így valami mást kell kitalálni. Sam (Jared Padalecki), Dean (Jensen Ackles) és Castiel (Misha Collins) ismét összeáll a démonnal és a boszorkánnyal, és a következő tervet eszelik ki: míg Belfegor és Castiel lemennek a Pokolba, hogy megszerezzék Lilith egy elrejtett fegyverét, amivel vissza tudják lasszózni a szellemeket az eredeti helyükre, addig Rowena, Sam és Dean a felszínről varázslattal betapasztják a földben keletkezett hasadékot. De kár, hogy a lehető legrosszabbkor törnek felszínre olyan információk, amik veszélybe sodorják a tervet…

Azt hiszem, azt korábban sem titkoltam, mennyire imádom, amikor a karakterek egy csapatként dolgozva rúgnak segget, úgyhogy számomra ez a rész igazi csemege volt. Nincs minden tag kibékülve egymással, viszont az ilyen szituációkban minden nézeteltérést félre tudnak tenni és közösen keresnek megoldást a problémára. Ezúttal is megvolt mindenkinek a saját szerepköre, és minden személynek ugyanolyan fontos volt a ráosztott szerepköre. Pont emiatt érte olyan nagy csapás az alakulatot, amikor felborult a rendszer. A bevetett csavar egyik fele ezúttal is várható volt, de ez közel sem jelenti azt, hogy nem ütött, sőt, még fájdalmasabb volt, mint valaha – aki látta az epizódot, tudja miért mondom ezt.

Végül ismét nem mehetek el Rowena mellett, akinek már korábban is dicsértem a karakterfejlődését, de a The Rupture-ben teljesedett ki igazán az ő története. Egy rendkívül erős, de opportunista és hedonista boszorkányból egy segítőkész barát lett, aki a változás után is megmaradt ugyanolyan furfangosnak, amilyen volt – most pedig a világért meglépte a lehetetlent. A Sammel folytatott beszélgetése a kriptában egyszerre könnyfacsaró és felemelő, Ruth Connell hatalmasat alakított az egész epizódban, de a szóban forgó jelenetből hozta ki a maximumot.

Most egy hét kihagyás következik az ünnepek miatt, azután pedig az előzetesek alapján (legalábbis egy ideig) visszatérünk a Monster of the week felálláshoz, ami talán ennyi izgalom után nem is olyan nagy baj.

Szerző

Avatar
Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

One thought on “Supernatural S15E03 – The Rupture”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..