Talán ezt az anime filmet vártam legjobban a tavalyi év folyamán és sajnálom, hogy most értem rá, hogy cikk szülessen belőle. Mert hölgyek és urak, kedvenc párbajozónk és fáraónk újra feltűnik színen, kissé nagyon feltuningolt kinézettel.

A történet időben az eredeti sorozat vége után játszódik; majd egy éve, hogy a fáraó (vagy ahogy magyarban ismertük, Yami) visszatért a túlvilágra. Yugiék és a többiek immáron végzősök a középiskolában, és nagyban gondolkodnak a jövőjükről – a korábbi kalandok után. Kaiba eközben megszállottan próbálja megfejteni az ikonok rejtélyét, és szinte már mániákusan hisz abban, hogy az a Yugi, aki jelenleg van az képtelen lett volna Atem (a fáraó eredeti neve) nélkül legyőzni. Ám a gonosznak megint nem rendeltek el pizsamaosztást, és fel is tűnik egy titokzatos fiú, Aigami képében – aki látszólagos kedvessége ellenére bosszút akar állni a fáraón, aki szerinte tönkretette  világukat.

A film megnézése után az egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett; vicces volt újra látni Yugiék kalandjait – nem kicsit újraszínezett és kreált grafikával -, Kaibánál meg megszoktam, hogy van egy mániákus oldala, szerencsére még mindig ott van mellette Mokuba, hogy érzelmileg vissza billentse a helyére. Az egyedüli bajom kimondottan a főgonosszal volt; Pegazushoz, vagy uram bocsáss Marikhoz képest olyan harmat gyengére sikerült ez a srác, mint annak a rendje – jó, persze lehet sejteni, hogy más mozgatja a szálakat a háttérben, de akkor is.

Ami ellenben nagyon jól lett bemutatva az Yugi; annak ellenére, hogy ő is remek párbajozó, aki mindent megtenne szeretteiért – vagy bárkiért, akit másvilági lények fenyegetnek -, most megvoltak azok a pillanati, hogy gyengének és elhagyatottnak érezte magát a Fáraó nélkül – aki viszont látta az eredeti sorozatot tudhatja, hogy Yaminak is megvoltak a nehéz pillanatai Yugi nélkül – de mindketten képesek voltak ezen felülkerekedni. Jó volt új köntösben (hehe) látni a sötét varázslót, valamint amikor a Mahad is színre lépett teljes díszes pompában – nekem, és talán minden yugioh rajongónak, ott lett felrakva az i-re a pont.

A grafikai újítás valami gyönyörű és méltó a szériához, a szinkronokra se lehet egy panasz sem, valamint azt is jó volt látni, hogy olyan régen látott/alulreprezentált karaktereket is visszahoztak, mint Mukoba vagy Shadi. Persze a legjobban annak örültem, hogy mindenki kedvenc hűséges mágusa is visszatért, csak éppen teljesen új (vagy inkább, régebbi?) köntösben.

Valahogy a Yugioh volt az a széria, amit kortól függetlenül is szeretek, és a kisebb mellékvágányok és mélypontok ellenére is egy meghatározó darabja ennek az éteri világnak. Az pedig nem kérdés, hogy Yugi/ Yami az egyik legjobban megalkotott főhős, akinek pedig egy méltó visszatérése volt ezen film révén.

Szerző

Hanama
Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .