Horror játékok terén nem vagyok valami kimondottan válogatós, de a változatosság sosem árt. Emiatt is alig vártam egy olyan játékra, ami nem csak a megszokott kopogó szellemek és csontvázakat vette elő a szekrényből, hanem képes volt némi igazi nyalánkságot is felmutatni. Ezt pedig meg is kaptam a DreadOut személyében

A történetünk Indonéziában játszódik, ahol egy csapat végzős középisolás és tanárnőjük rossz irányba kanyarodott a hazafelé vezető úton, és egy titokzatos elhagyatott városba kerülnek – amit jó horror játék szereplőként elkezdenek feltérképezni. Mindeközben Lindát folytonos látomások és kísérteties entitások gyötrik, de szerencsére hősnőnk képes a zavaró lelkeket elűzni maga körül. Ami nagyon is hasznára lesz ebben a városban, főleg miután a kis csapat szétesik és Linda legjobb barátját, Ira-t láthatóan megszállta egy erősebb lélek. 

Innentől fogva nincs mese, végig kell járnunk elhagyatott iskolákat, otthonokat és nem kimondottan barátságos temetőket is avégett, hogy rájöjjünk, hogy mi is történt ebben a városban, és hogy van-e a puszta véletlennél több oka annak, hogy mit ide kerültünk. Linda, láhatóan korábban is meglépvő képessége a városban még jobban felerősödik, igy képes felvenni a harcot népe mitológiájának összes démoni alakjával kezdve a disznófejű (nagyúr) babi ngepet-el a sok lelket magába olvasztó sewurupán át egészen a hatalmas pocong radja-ig.

Telefonunk pedig a horrorfilmekkel ellentétben használható, sőt az egyetlen olyan dolog, ami mindenre alkalmas. Világítunk vele a sötétben, fogadhatunk túlvilági hívásokat, valamint erőnk és a technika össze kombinálásával pedig elűzhetjük a démonokat és megláthatunk rejtett dolgokat. Vannak gyűjthető dolgok (medálok, újságcikket, beszámolók), amik elolvasásával fokozatosan vonalazódik körbe a város története – és hogy mi is azoknak a bizonyos három nővéreknek a szerepe.

A Digital Happiness nagyon jó kis játékot rakott be az indie medencébe 2014-ben. A történet, bár ismet a körítés miatt mégis vonzó az újdonság,  A grafikai motort jól felhasználva pedig a megfelelő képi keret is meglett alkotva hozzá. A folytonos sötétség és az átláthatatlan köd miatt volt egy enyhe Silent Hill utóérzetem, de ez is csak jót tett – nosztalgikus érzetet kelltett vele.

Aki vágyik egy szórakoztató, de azért kisebb bugokkal rendelkező, elgondolkodtató játékra aminek még a története is jó, az ne is keressen tovább, mert a DreadOut világából, bár mindig van lehetőség visszatérni az élők világába – az élmény garantáltan maradandó.

Szerző

Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: