Nem igazán ismerem a DC univerzum Mocsárlényét, de a sorozat előzetese alapján egy klasszikus 80-as évekbeli misztikummal átszőtt drámai történetet ígértek, és ez rendkívül felcsigázott. Plusz szó szerint mindent fogyasztok, ami DC vagy Marvel, így az sem volt kérdés, hogy előbb vagy utóbb ez a sorozat is sorra kerül.

Marais-ban egy furcsa kór üti fel a fejét, emiatt az amerikai járványügyi intézet, vagy röviden CDC Abby Arcande (Crystal Reed) virológust és csapatát küldi el kivizsgálni az ügyet. Ráadásul Abby ebben az álmos louisanai kisvárosban nőtt fel, mígnem egy tragikus balesetet követően szó szerint elmenekült onnan, és azóta vissza sem nézett. A járvány azonban nőtten nő, és a betegek nagyon furcsa reakciót adnak a kezelésekre. Abby segítséget kap a környéket kutató biológustól, Alec Hollandtől (Andy Bean), aki a mocsárban található törékeny és egyedi ökoszisztémát kutatja, a kutatást pedig Abby nevelőapja, Avery Sunderland (Will Patton) pénzeli. De a mocsárnál már csak a helyiek rejtegetnek több titkot!

Élveztem a szériát, voltak nagyon jó pillanatai, ugyanakkor a casting itt közel sem sikerült annyira jóra, mint a Titans-ben vagy a Doom Patrolban, sőt, a főszereplő doktornőnk kifejezetten idegesítőnek bizonyult, miközben a színészi kvalitásai alulmúlták, hát úgy kábé mindenkiét, aki felbukkant a szériában.

A tíz epizódos évadban ugyanakkor nagyon sok mindent bele akartak zsúfolni az alkotók, és egy olyan misztikummal teleszőtt világot igyekeztek felvázolni, ami több egy egyszerű mocsárnál, azonban annyira rávitték a hangsúlyt az emberi gyarlóságra, hogy ez elvette a játékidőt ettől a jó kis thrilleres száltól, és megmaradt nekünk a minden ember megbízhatatlan/hazudik/rejteget valamit kombináció. Egyszerűen a szereplőink minden igyekezet ellenére unalmasak voltak és kiszámíthatók, csak a Mocsárlány tartotta életben az egészet, ő viszont minden igyekezete ellenére nem bírta a terhet – pedig potenciál lett volna ebben a karakterben bőven.

A Swamp Thing a sok nyitott kérdése ellenére egy évadot élt meg, ennek egyszerű pénzbeli okai vannak: valaki elértette, hogy mennyi támogatás jár a sorozatra – a 14 nagyon hasonló a 40-hez az angolban –, így a készítők inkább lelőtték a szériát. És bármennyire is élveztem nézni, meg kell hagyni, ezek a történetek okkal csak egy film erejéig készülnek, mert nincs bennük annyi potenciál és izgalom, hogy kitöltsön egy, vagy akár több évadot.

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: