Az igencsak hosszúra nyúlt téli szünet után ugyanakkora elánnal tértek vissza kedvenc vadászaink, mint amilyennel itt hagytak minket. A The Trap címre hallgató új rész hozta a szezonközi finálé eseménydús mivoltát és csavarjait, néhány ismerős helyszínnel, karakterrel és persze rengeteg körömrágós pillanattal megfűszerezve. Ugyan nem szeretem, amikor amerikai sorozatok ilyen nagy pihenőt tartanak, de ebben az esetben megérte várakozni.

Dean (Jensen Ackles) és Cas (Misha Collins) a Mihály által adott varázsige összetevői után kutatnak, melynek során útjuk a Purgatóriumba vezet egy bizonyos leviatánvirág miatt. A srácok útközben összefutnak egy leviatánnal, aki felajánlja segítségét, miután legyőzik őt. Eközben Sam (Jared Padalecki) és Eileen (Shoshannah Stern) sajnos Chuck (Rob Benedict) csapdájába esik, aki nem bánik kesztyűs kézzel egyikőjükkel sem, de főleg Sammel nem. Chucknak az a terve, hogy elvegye Sam maradék reményét is, és az istenség ennek érdekében minden eszközt bevet. A kiscsapat tehát mindkét fronton kutyaszorítóba került: vajon Casék kijutnak-e időben a kicsit sem barátságos Purgatóriumból, és meg tudják-e kötni Chuck kezét, mielőtt túl nagy kárt tenne akár Samben, akár Eileenben?

Azt azért hadd szögezzem le, hogy akárcsak múltkor, azért az eheti epizódban is akadtak logikai buktatók a cselekményben. Ám, egyrészt sajnos ez már megszokott a szériától, és nem hinném, hogy pont az utolsó pár részre változtatnának ezen, másrészt ezek a hibák tényleg elhanyagolhatóak voltak, és lehetett tőlük élvezni a sztorit. És hát volt is mit élvezni – a félidei lezáráshoz képest nem történt olyan sok minden, mégsem unatkozhattunk egy percig sem. Ez a felvonás legfőképpen jellemfejlődési szempontból volt kitűnő, főleg ami Cas és Dean kapcsolatát illeti: röviden összefoglalva, a két férfinek bőven volt alkalma átbeszélnie a múltat a Purgatóriumban töltött idő alatt.

Az epizód másik fókuszpontjábam Chuck és Sam viaskodása állt. Amennyire szívfacsaró, ugyanannyira volt remek, ahogy Chuck próbálta megtörni Samet – azt a Sam Winchestert, aki még akkor sem veszti el a reményt, ha az egész univerzum ellene fordul. Hőn imádott gonosz Istenünk pedig aztán beleadott apait-anyait. Az írók azonban hazudnak, így egy percre sem lehetünk biztosak abban, hogy amit Chuck mondott és mutatott Samnek, az igaz – mindenesetre érdekes folytatást ígérnek a fejlemények.

A legnagyobb durranás természetesen a legvégére maradt, és hatalmas meglepetésként hatott, még úgy is, hogy tudtuk, hogy be fog következni. Ez nyilván arra jó, hogy jövő hétig lerágjuk a körmeinket izgalmunkban.

Szerző

Avatar
Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: