A Better Call Saul nem aprózta el az új évad premierjét, hiszen az első rész után egy nap elteltével levetítették a másodikat is, amitől csak még nagyobb lett a már meglévő hype. A fantasztikus és igencsak dinamikus kezdést egy olyan epizód követi, amiben látszólag kevesebb dolog történik, mégis végig ott van a feszültség a levegőben, ezért az elsőtől az utolsó képkockáig izgatottan figyeljük az eseményeket.

Jimmyvel (Bob Odenkirk) a múltkori sátras mutatványa alatt kicsit elszaladt a ló, és olyasmit ígért leendő klienseinek, amiről még ő maga sem tudja, hogyan fogja tudni betartani. Minden esetre két huligán igencsak felbátorodik a lehetőségen, és egyből kalamajkát csapnak Albuquerque-ben, ami a végén bökkenőt okoz a Salamancák bizniszében, méghozzá nem is kicsit. Lalo (Tony Dalton) látogatást tesz bácsikájánál, Hectornál (Mark Margolis), és megpróbálja kideríteni tőle, miképpen tudná eltenni Gust (Giancarlo Esposito) az útból. Mike (Jonathan Banks) a saját démonjaival küzd, Nacho pedig (Michael Mando) ismét két tűz között találja magát, és drasztikus cselekedetre kényszerül, hogy bizonyítani tudjon.

Ez a rész igazából néhány szereplő korábbi döntéseinek a következményeit és egyéb hatásait boncolgatja. Az írói munka, valamint az, ahogyan a már lefektetett univerzummal bánnak, az igazán zseniális – ez természetesen korábbi epizódokra ugyanúgy vonatkozik, de a 50% Offban kifejezetten példaértékűek az utalások. Gouldék olyan szinten aprólékosan dolgoznak, illetve minden egyes miniatűr részlettel olyan finoman bánnak, hogy azt tanítani kéne. Itt az élő példa arra, hogy bizony létezik olyan, hogy showrunnerek több, mint tíz év elteltével is emlékeznek arra, mik történtek a saját sorozataikban.

Ami az atmoszféra megteremtését illeti, bizony ezen a téren is van mit tanulni a Better Call Saulból. Egy bő negyvenöt perces részbe simán belefért egy elnyújtott – és nem mellesleg baromi ízlésesen összerakott – szcéna arról, hogy két idióta hogyan szedi szét a várost, az, hogy a két főszereplő megnéz egy üresen álló ingatlant, valamint két izgalommal és akcióval átitatott blokk is. Ezek közül egyik sem lógott ki a sorból, egyik sem volt hosszabb a kelleténél, és mindegyik hozzátett valamit vagy a cselekményhez, vagy a jellemábrázoláshoz, de leginkább mindkettőhöz. Azt hiszem, erről, valamint a rendezői munkáról nem most először és utoljára fogtok hallani, de ami ilyen szinten dicséretre méltó, arról igenis ódákat fogok zengeni.

A Better Call Saul ezek után visszatér a megszokott hétfő esti slotjába, de úgy hiszem, Gilliganék bőven adtak elég gondolkodni valót, hogy addig elüssük az időt.

Szerző

Avatar
Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: