A Dungeons and Dragons óta megtanultuk, hogy a slimeokkal mindig vigyázni kell – de azt senki sem gondolta volna hogy ennyire! A Tensei Shitara Slime Datta Ken főhőse, történetünk nagyura ugyanis egy kis édes, kék slime.

Persze ez nem mindig volt igy. Rimuru Tempest – kinek az emberi világban neve Satoru Mikami volt- egy egyszerű dolgozó férfi volt, akit egy váratlan pillanatban halálra késeltek. A következő pillanatban pedig már egy kis kék nyálka volt és egy barlangba bezárt sárkánnyal csevegett. Később összeismerkedett egy csapat goblinnal (távoli mérges goblin slayer hangok a háttérben), akikkel jóban lett és mivel hatalmában áll, igy nevet is adott nekik – ezzel felerősítve őket. Rimuru pedig elkezdte útját afelé, hogy újvilági barátainak megfelelő élőhelyet biztosítani.

Emiatt pedig akarva-akaratlanul is de összehasonlításra kerül az Overlordal. Bár teljesen más helyzetből indulnak és a céljukhoz való eszközeik és merőben mások, abban mindketten hasonlítanak, hogy remekül taktikáznak és jól felmérve a helyzetet alakítják az események folyását –  de mind Momonga, mind Rimuru részéről megvannak azok a pillanatok, amikor azt se tudják mi folyik körülöttük, és csak sodródnak a társaik/beosztottjaik keltette árral.

Persze a két világ, amiben élnek is teljesen eltér. Momonga világa sokkal sötétebb, és valljuk be –  mágiát és mágikus lényeket leszámitva – sokkal közelebb is áll a valósághoz. Az a világ ellenben amibe Rimuru csöppent, bár ugyanúgy megvannak a kapzsi, alantas és rátarti személyek sokkal kisebb befolyással rendelkeznek és/vagy Rimuru hatására képesek jobbá válni. Igen, azt látni hogy egy slime karizmája üti mindenkiét, az elég durva trauma tud lenni.

Bár tisztában vagyok azzal, hogy Rimuru vélhetően nem egy játék világába csöppent, gamerként jó volt látni, ahogy a kezdetben pár sátras kis település idővel egyre jobban hasonlított, végül pedig egy teljes várossá vált – külön szép volt látni, ahogy egyszerre van jelen mind az épületekben mind a ruházatban a keleti és a nyugati stílus. A japános beütés persze Rimuru és a kijinek okán van jelen, a másik pedig kötelezően adta magát.

Egy dolog volt, ami azonban egy picit szúrta a szemem: a fanservice. És itt most fiúk-lányok kapják a meleget. Rendben hogy a kötelező bögyös csaj Shion nagyon erős, de harcolni alig látjuk, és csak akkor gurul be, ha valaki piszkálja Rimurut vagy megszólja az amúgy pokoli főztjét. Rimuru piszkos kis gondolatai még néhol aranyosan is hatnak, de legtöbbször eléggé izzadság szagúan hatottak, az meg hogy minden nő a lába – vagyis inkább a kis kék teste – elé veti magát, már meg sem lepődök.

Összességében a Tensei shitara slime datta ken egy messze idalistább anime, mint az Overlord. Jó, ott azért megvan az, hogy Momonga karaktere eleve egy OP bossként kerül más világba  egy komplett hadsereg élén, Rimuru meg a semmiből hoz létre egy várost és köt nem egy előnyös szövetséget. Ez tipikusan az Elképzelés vs Valóság esete: A Tensei az, ahogyan elképzeljük, hogy hogyan élnénk és cselekednénk egy másik világban, de a valóságban sokan inkább az Overlord verziójához ragaszkodnának.

Szerző

Hanama
Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: