Az eddigi három epizód alatt láthattunk remek politikai húzásokat, drámai hangvételű stratégiai megbeszéléseket – valamint a katonák és az egyszerű civilik riadalmát és reménykedéseit. Mert végre megindult a harc a Hangu átjáróért, ami eldönti Qin királyságának sorsát.

A múltheti részben már szépen felsorakoztak az ellenfelek és jó elosztásban lehetett látni, hogy melyik haderő kivel fogja a pofon párbajt vívni. Persze Duke Hyou a maga heves és határozott természetével egyből megindítja a harcot a maga ellenfele ellen. A harc azonban olyan szinten más, hogy azt még Shin is észreveszi, hogy itt baj van. Ellenfelük ugyanis nem egy harcittas batár állat, hanem Kei Sha tábornok Zhao-ból – akinek nem véletlenül Pók a beceneve.

Itt pedig megragadnám arra az alkalmat, hogy egy kicsit jobban belemehessek a tábornokok jellemzésébe. Alapvetően kettő tipus van, akit harci stilusa alapján megkülönböztetnek: az ösztönből. megérzésből cselekvő valamint a stratéga. Utóbbiba olyanok vannak Shouheikun vagy Gen Pou (meg Ri Boku természetesen), akik hosszú távra nagyjából mindent előre kitervelnek és számításba vesznek. Előbbire pedig remek példa a most egymásnak ugró fél, de mig Duke Hyou egy oroszlán vehemciájával töri meg ellenfel sorait, Kei Sha a pók hálóján kereesztül figyeli a harcteret és próbálja meg manipulálni az ellenfelét.

Egy ilyen harcot látni pedig több, mint érdekes. Persze most Shinnek is jár a pirospont, hiszen azzal, hogy ő is felismerte a helyzet másságát, képes volt felmutatni valami szintű fejlődést. Mellesleg, ha őrá is rátennénk a fenti sémát akkor nála is megmutatkozna az ösztönből való vezetés – nem véletlen , hogy Duke Hyou őt akarta közvetlen haderejeként. Annyi a különbség, hogy a nagyöreg mögött évtizedes tapasztalat és tudás áll, amit az ifjú titán még nem tudhat magáénak.

Persze a többi fronton sem állt meg a helyzet, vagy ugyanúgy már egymásnak feszültek, mind Duke Hyou és Kei Sha, vagy még várják a sorukat. Ou Sen és Mou Gou mellett Kan Ki tábornok is már jó előre élezi a pengéjét arra az esetre, hogyha valamelyik meggyengült ellenfelet hátba kellene szúrni. Az ő harci stilusát ismerve pedig ezt szó szerint kell érteni. A feltörekvő kétharmada pedig (Ou Hon és Mou Ten) szintén elég izzasztó harcnak néz elébe, de nem mindegy hogy a saját dicsőségükért küzdenek vagy a felettük tábornokoskodó apjuk elismeréséért. 

Most kezdem el részben bánni, hogy anno végigolvastam a mangát. Mert pontosan tudom, hogy mikor kivel mi fog történni – hogyan fognak meghalni és ki kezei által -, igy viszont nem tudok izgulni vagy szurkolni a feleknek, mert tisztában vagyok a történések menetével. Aki azonban még nem jutott a manga közelébe, annak remélem hogy még kellő izgalommal várja az elkövetkező epizódok cselekményeit.

Szerző

Hanama
Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: