Gyerekkoromban még egy-egy játék elfért egy floppy lemezre (1,44 megabytos!), és bizony anno még így cserélgettük őket barátokkal, és az egyik ilyen lemez lett gyermekkorom egyik kedvenc játéka – a Tomb Raider és a Civilization mellett. És bár évek teltek el, mire megtudtam a valódi nevét, mivel a floppyn szereplő MPS felirat nem is volt a valódi neve, csak rábukkantam, és így laza húsz év távlatából ismét visszarántott a gyermekkorba.

A játék lényege, hogy egy nagy szállítmányozási céget hozzunk létre, vagyis vonatokkal, autókkal, hajókkal és repülőkkel az adott holmit vagy személyt A pontból B pontba szállítsuk. Igen, tudom, ez sokaknak nem hangzik annyira izgalmasan, de nagyon addiktív a játék, hamar rá lehet jönni a lényegére és élvezettel terjeszkedni.

Az Open TTD-ben lehetőség van egymagunkkal játszani, vagy AI elleni „meccseket” lenyomni, sőt, mivel a mai napig igen népszerű a játék, több tucat nemzetközi szerveren keresztül is megmérettethetjük logisztikai képességünket. Én kifejezetten a magam ura típus vagyok, és alapból nem szeretek versengeni, így csak saját magam uralom a terepet, építgetem a cégem, és szállítgatom az árukat.

A játékban amúgy igen sok apró részletre kell figyelni: új technológiák érkezése, elöregedő járművek cseréje, balesetek, infláció, de még gazdasági válság is jöhet, ami padlóra nyomja az árakat. Ugyanakkor sok apró kis trükk is van, amit érdemes bevetni játék közben, az egyik ilyen, hogy azoknál a gyáraknál (gyár, olajfinomító és fűrésztelep), ahol árut állítanak elő, okos dolog lerakni egy kisebb repteret, amivel majd az elkészült terméket egy másik városba lehet szállítani, és ez brutálisan magas profitot hoz.

Ha rám hallgattok, akkor elsőként a vonathálózatba fektettek bele, ez ugyan kicsit macerásabb az elején a sínek letétele miatt, de hosszútávon ez egy igen fix bevételt generál, ami rendkívül jó alap arra, hogy egy-egy városban buszjáratot indíthassunk – és bár nálam a buszok rendszerint nem termelnek bevételt, csak kiadást – annyira felduzzasztják a városokat, hogy aztán repülőterek és dokkok összeköttetésével óriási profitra tehetünk szert a személyszállítás terén is.

Számomra az egyik legélvezetesebb újítás a korábbi floppys verzióhoz képest a cheat menü, ami korábban vagy nem volt, vagy én naiv, nem is kerestem (oh, boldog békeidők), azonban itt számtalan módot, plusz pénzt, gyáralapítást, városok önkormányzatának engedékenységét és hasonlókat is beállíthatunk. Azonban mindenkit óva intek ennek a használatától, aki többedmagával játszik együtt, ott ugyanis nem szép dolog ezt használni.

Hatalmas élmény volt felfedezni ismét az Open TTD játékot, kicsit újraéltem a gyerekkorom, kicsit magamra ismertem a játékban, és sok esetben segített megnyugodni a jelenlegi pandémiás helyzet olykor zűrzavaros időszakában. Én mindnekinek, aki szeret építgetni, hosszan mókolni, és nem érdekli, hogy egy játéknak olyan grafikája legyen, ami megeszi az összes videokártyát és ramot együttvéve, annak érdemes belekezdeni a játékba.

Ja, és a legjobbat a végére hagytam, a játék ugyanis teljesen ingyenes, a weboldalról le lehet tölteni, ráadásul teljesen nyílt forráskódú, folyamatosan frissítik és rajongói upgradek is járnak mellé.

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: