Legutóbbi könyvértékelőmet azzal kezdtem, hogy mindig izgalmas új alkotókat megismerni. Nos, ezt tartom továbbra is, hiszen pár nappal később ismét egy számomra eddig még ismeretlen író első regényét vehettem a kezembe és kíváncsian vettettem bele magam Bakos R. Laura: Megélt életek című történetébe.

A fiatal írónő pedig rögtön egy lélektani, romantikus könyvvel lépett a nagyközönség elé, amelynek a moly.hu közösségi oldalon igen jó fogadtatása volt/van. De lássuk csak, mit adott nekem ez a könyv, mennyire hangolódtunk vajon egymásra?

Minden egy szép májusi, napsütéses délutánon kezdődött a Nyugati téri aluljáróban. Legalábbis én így képzeltem el, amikor a történet elején Nemere Dávid, az egyik legsikeresebb „volt” magyar úszó és Berger Liliána összefutnak, mit összefutnak, összeütköznek. Valójában ez a történet az ő történetük, melynek során bepillantást nyerhetünk a két fiatal jelenébe, múltjába, hátterébe, közben pedig megismerkedhetünk velük és barátaikkal is.

Bár a cselekményben nincsenek kifejezetten magas csúcs- és igazán erős mélypontok sem, mégis egy igen kellemes íven felépített történet kerekedett ki előttem. A könyv szépen és kellemesen mutatja be, ahogy a két huszonéves fiatal megismerkedik, előbb kényszer-, majd valódi barátságot kötnek, hogy aztán kapcsolatuk átalakuljon valami többé, valami tartalmasabbá. Ahogy olvastam folyamatosan úgy éreztem, mintha egy lassan hullámzó vízfelszínen eveznék egy kötél mentén és ebben a nyugalomban ismerkedem meg mélyebben a karakterekkel, valamint magával a történettel is. Ahogy haladt előre a két fiatal, úgy haladtam velük én is, mint egy láthatatlan harmadik személy, aki elkíséri őket útjukon.

Laura stílusa számomra igazán megkapó volt. Fiatalos, kiegyensúlyozott, és kifejezetten kellemes volt olvasni. Igaz helyenként nem éreztem még teljesen kiforrottnak, de ahogy jelennek majd meg a jövőben az újabb írásai, egyre jobb és jobb lesz, ebben biztos vagyok.
A történetben akadt olyan jelenet, ahol hiányoltam némi átmenetet, mert számomra túl hirtelen történt valami, de volt olyan is, hogy a mélyebb kifejtést hiányoltam. Úgy tűnt nem kap elég figyelmet az aktuális esemény. Talán pont emiatt lehetett, hogy a cselekmény egyes elemeit, melyeknek lehetett volna igazán nagy jelentősége (és amúgy volt is) elfelejtettem olvasás közben, mert a fiatalok kapcsolata elmosta ezeket a történéseket.
Mindeközben pedig nem tudnám kijelenteni, hogy ezektől rossz lenne a könyv, sőt, egyáltalán nem az, mert hihetetlen hangulata volt ennek a sztorinak. Valami furcsa nyugalom szállt meg olvasás közben, amit viszont hatalmas pozitívumként éltem meg és emiatt nem feltétlenül bánom a fent már említett csúcs- és mélypontok hiányát.

Ettől függetlenül azonban tartom, hogy a karakterek háttéréről, a fiatalok múltjáról, családi hátteréről szívesen olvastam volna sokkal-sokkal többet. Dávid balesetéről, gyerekkoráról, a múltjáról, még úgy is, hogy ezek kifejezetten negatív élmények lettek volna, vagy éppen Lili családjáról, a furcsa, macskás nagymamájának és a mindig aggódó anyukájának a viszonyáról, és arról, hogy ez milyen hatással volt a lány életére. Persze volt szó ezekről is, de szívesen tudtam volna meg többet, akár a főszereplőkről, akár a mellékszereplőkről, például Kornélról, É-ről vagy éppen Alexandráról.

Forrás: Bakos R. Laura hivatalos szerzői oldala (Facebook)

A két főszereplő, Dávid és Lili azonban már a kötet első oldalain érzelmet váltott ki belőlem. Nem feltétlenül jót, mert nagy sajnálatomra Lili és Dávid is kissé unszimpatikusak voltak első pillanatban. Nem tudtam azonosulni Lili kifakadásával, amikor Dáviddal ütköztek, de Dávid rettentő nyomulását sem találtam túl kedvesnek. Aztán ahogy haladtam előre, a fiatalok egyre inkább megismerték egymást, és nekem is egyre rokonszenvesebbek lettek, sőt, a történet végére komolyan meg is kedveltem őket. Még a mindig bohóc és nagyszájú Adriánt, Dávid öccsét is, aki felnőtt létére úgy viselkedik, mint egy hatalmas szívű, nagy gyerek.
Ami nagyon tetszett, hogy mindkét főszereplő esetében, a múltjukban történt negatívumok feldolgozásához pszichológus segítségét kérték, és a történetből ez úgy jött át, ahogy a mindennapokban nem. Természetes volt, nem egy olyan dolog, amit az embernek szégyellnie kellene. Mert amúgy nem is kell szerintem, de a társadalmi nyomás ezt egy olyan dolognak állítja be, amiről az embernek hallgatnia kell, mert különben bolondnak nézik. Az oldalakról viszont ez az orvosi segítség olyan természetességgel tükröződött vissza, hogy ilyennel még nem találkoztam. Talán pont a pszichológus ilyen könnyed szerepeltetése miatt van bennem egy hiányérzet a múltjuk részletesebb ismerése után, hiszen bizonyos viselkedési formáikról süt, hogy feldolgozatlan lelki gondok miatt történt/történik. Szerintem ezektől lett volna igazán lélektani a történet.

A kötet borítója számomra szintén egy sarkalatos pont. Ebben is megtaláltam azt a pozitív és negatív dolgot, ami szerintem a regény felépítésében is látható. Fiatalosságot tükröz, valahol gondtalanságot is, amelynek pont az ellenkezője jellemzi a szereplők életét. Valójában azt mondanám, hogy a borítóról a regény vége jut inkább eszembe, és további tény, hogy erre a borítóra igazán jó ránézni.
Sajnálatomra egyelőre még nem jelent meg papírkönyvként, csak elektronikus formában, amit azért bánok, mert inkább a fizikai kiadások szerelmese vagyok. De ez abszolút egyénfüggő, kifejezetten sokan vannak, akik az ebookokra esküsznek.
A szöveg tördelése, a helyesírás rendben van. Helyenként olyan hibákba futottam bele, hogy lemaradt/kimaradt egy-egy betű vagy éppen duplán szerepelt egy szó. De ezek nem olyan hibák, amik rontottak volna az olvasás élményén és egy későbbi kiadásban simán lehet javítani őket. A váltott szemszög is izgalmas, viszont néha kicsit zavaró volt számomra, mert olykor nem tudtam hirtelen, hogy most Lili vagy Dávid mesél éppen. Ennek ellenére üdítően hatott, hogy megismerhettem mindkét fél gondolatait, beleláthattam mindkét főszereplő fejébe.

Összefoglalva, kijelenthetem, hogy nagyon megszerettem a történetet, kifejezetten jó élmény volt olvasni, elmerülni benne és naná, hogy végig szurkoltam a fiataloknak. Élveztem a nyugodt történetvezetést, mégis picit hiányzott belőle a háttér és a konfliktusok mélyebb megélése. Ettől függetlenül igazán jó szívvel ajánlom felnőtt olvasók számára, mert egy szép szerelmi történet tárul elénk a könyv oldalairól.
Apropó, a kötet végén ott van a beharangozó a következő részről, ami Adrián és egy eddig még ismeretlen leányzó történetét fogja feldolgozni. Én pedig már most kíváncsian várom.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal: