American Horror Story 7. évad – Cult

Az American Horror Storynak és nekem meglehetősen hosszú időre nyúlik vissza a közös történetünk. Talán ennek köszönhető, hogy még akkor is megnézem az új évadokat, ha elsőre cseppet sem hoz lázba. Mint például a hetedik évad, amit igazság szerint egyáltalán nem találtam bizalomgerjesztőnek. Még az a szerencsém, hogy itt ez a hosszú, közös múlt, mert ezúttal nem csalódtam.

Ahs72

Folytatás

Glass filmkritika

Akárcsak a Split esetében, a Glass beharangozásakor sem volt kérdés, hogy ez az a film, amit idén nem hagyok ki. Szuperhősök és elmebaj? Ennél jobb párosítást nehéz lenne találni. Habár igencsak sok idő telt el az előzmények kezdete, vagyis a Sebezhetetlen című film óta, a történet minden jel szerint még mindig képes tarolni.

Folytatás

Venom – randevú egy földönkívülivel

Mivel az idei év meglehetősen sok mozis csalódást tartogatott számomra, talán érthető, hogy kissé szkeptikusan ültem be a moziba a Venomra. Nem mintha nem kedvelném kedves Hardy bácsit, vagy a kedvenc szimbiótánkat, csak egy ponton már elfogy az ember lányának a türelme és nincs kedve többet pofára esni, mint amikor már nincs kedved több idiótával randizni. Eddie Brockkal azonban határozottan érdemes volt randizni, hiszen október egyik legjobb estéjét köszönhettem neki.

venom1

Folytatás

Pilotmustra – The Purge

Meglehetősen szkeptikusan láttam hozzá a The Purge pilotjának – nem mintha nem kedvelném a filmeket, csak épp már eddig is egy kissé úgy éreztem, hogy húzzák a dolgot a készítők, mint a tésztát. Habár az alapötletet mindig is remeknek tartottam, a témaválasztás keretek közé szorítja a történetet, épp ezért már a harmadik és a negyedik részt is indokolatlannak tartottam. A sorozat pilotja viszont annak ellenére, hogy kezdetben meglehetősen negatívan vágtam bele, kellemes csalódást okozott.

thepurgeseries3

Folytatás

Interjú Bakti Viktor íróval

Bakti Viktor első regénye, az Integrálva (korábbi cikkünkben elolvashatod kritikánkat) a Könyvmolyképző kiadó pályázatának keretein belül jelent meg. A szerző első pillantásra a legegyszerűbb emberek egyikének tűnik – azonban amikor elkezd beszélni a történeteiről, egy színes és inspiráló egyéniséget ismerhetünk meg benne, akivel beszélgetve könnyedén repül az idő.

viktor1 Folytatás

Már én is USB-ről tolom – Bakti Viktor: Integrálva

Tudni kell, hogy általában nem nagy elvárásokkal fekszem neki elsőkönyves írók műveinek. Az ok nem a szerzőkben keresendő, hanem a tehetségek felkutatóiban – akik néha nem a tehetséget találják meg. Mindez azonban az Integrálva esetében nem bizonyult igaznak – Bakti Viktor nagyszerűen építette fel a regénye világát, amelyet olyan karakterekkel népesített be, akik jócskán megmaradnak az ember emlékezetében. Az Integrálva egy lebilincselő regény, amely remekül felvázolja, hogy mi is vár ránk, az emberiségre hamarosan.

covers_467451

Folytatás

God of War – spártai tűz után skandináv fagy

Idén végre eljött az idő, hogy visszatérjen a spártai harcos az istenek köreibe. Persze, ahogy az szokott lenni, ezúttal sem a saját szándékából teszi ezt – de ahogy mondják, az istenek útjai kifürkészhetetlenek. Kratosnak ráadásul most olyan kihívásokkal is szembe kell majd néznie, amilyenekkel még sohasem. Kipróbáltuk a vadonatúj God of Wart – és imádtuk!

godofwar4

Folytatás

Kincsem – egy ló, egy nemzet, egy film

Ha valaki a szerkesztőségben azonnal lecsap bármilyen lovas filmre, akkor az én vagyok. A Kincsemet úgy vártam, hogy mozikba kerüljön, mintha legalábbis a szülinapom lenne – pedig egyébként olyan messze van tőle, mint atom. Hát tudjátok, marhára megérte várni, ugyanis én állati elégedetten dőltem hátra a film végén, hogy na, végre produkáltunk valamit! De kezdjük az elején az egészet…

kincsem4

Folytatás

Bokodi Balázs: Szuicidrománc

Olvastál már ma valami igazán kiábrándítót? Még nem? Akkor olvasd el a Szuicidrománcot! Ez a könyv kicsit sem vidám, nem kedves, nem romantikus és tulajdonképpen semmi jó nincs benne. Épp ezért nagyon furcsa amikor mégis azt kell mondanom, hogy egy állati jó könyv. Keményen belerúg az olvasóba, nem tisztel semmit és senkit – és pontosan ez a gátlástalanság az, amely megadja a regény varázsát.

szuic.jpg

Folytatás

Tarzan legendája

Az én környezetemben a Tarzan legendája fogadtatása meglehetősen vegyes volt, így muszáj volt lecsekkolnom a saját szememmel. Meg kell hagyni, egész mást hozott a film, mint amit vártam tőle, de talán ez nem is akkora tragédia.

Folytatás