Supernatural S14E19 – Jack in the Box

A múltkori, ismételt csalódás után ezen a héten sikerült az Odaát alkotóinak egy jó epizódot összehozniuk – már ami a történetet illeti. A karakterizáció szempontjából viszont még mindig elég nagy bajban vagyunk, és némely szereplő kapcsán úgy érzem, végzetes sérüléseket szenvedtek. Úgy gondolom, ezeket rettenetesen nehéz lesz helyretenni – sőt, a széria jelen állása szerint nem is vetnék hitet abba, hogy ez valaha megtörténik –, az meg még hatalmasabb blama lenne, ha megpróbálnák a szőnyeg alá söpörni az egészet. Az pedig már csak hab a problématortán, hogy bármelyik verziót esélyesnek látom megvalósulni.

Folytatás

Supernatural S14E18  – Absence

Egy hatalmas csalódás után ismét nem tudok túl sok pozitívumot mondani az eheti Odaát részről. Alapvetően, attól még, hogy nem tetszik egy történet- és/vagy karakterív, lehet úgy kivitelezni egy filmet vagy epizódot, hogy az végül, összességében mégis élvezhető legyen. Azonban itt rossz döntések egész halmazáról beszélhetünk, amiből az idő elteltével az alkotók nemhogy tanulnának, hanem elkövetik újra és újra ugyanazokat a hibákat, sőt még rosszabbakat is. Én úgy érzem, nincsenek megvalósíthatatlan követelményeim egy sorozattal szemben sem, sőt, számtalan egykori rajongónak már sokkal korábban elege lett, úgyhogy ha már az én türelmem is fogytán van, akkor ott tényleg nagy bajok vannak. Figyelem, erősen spoileres kritika következik!

Folytatás

Supernatural S14E17 – Game Night

Fáj a szívem. Na, nem azért, mert a Game Night címre hallgató epizód olyan pocsékra sikeredett volna – főleg a múltkori, kicsivel gyengébb felvonás után –, hanem leginkább azért, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az alkotók fel fognak áldozni egy remek karakterívet a drámaiság oltárán, és újra ezerszer ismételt fordulatokat dobálnak be, amik már anno is rettenetesen idegesítőek voltak, így az összkép jelentősen roncsolódik. Nem azt mondom, hogy a showrunner cserét követően Singertől és Dabbtől vártam a megváltást, de legalább egy kicsit fel szerettem volna lélegezni.

Folytatás

Hell on Wheels (2011 – 2016): Első évad

Ugyan szeretem a Westerneket, de csak ritkán van alkalmam írni róluk. Ezúttal egy olyan sorozatot vettem elő, ami már nagyon régóta a megnézendő dolgok listáján volt, és hát mikor máskor tegyem ezt, mint most, amikor nincs túl sok dolgom. A Hell on Wheels egy csaknem réginek tekinthető széria, ami öt évadot élt meg az AMC-n, és ami az első felvonást tekinti, azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek után igen szépen beindult minden és mindenki, legyen szó akár a cselekményről, vagy éppenséggel a kivitelezésről.

Folytatás

Supernatural S14E16 – Don’t Go in the Woods

Egy összességében meglehetősen élvezhető előd után az eheti Odaát rész már nem tudott annyit kínálni, mint a múltkori negyvenöt perc. A Don’t Go in the Woods sem volt rossz, sőt, a kötelezőt ez a sztori is hozta, ám annyira hű de nagyon kiemelkedő sem volt. Új szörnyetegünk azért szerencsére most is akadt, aminek viszont a háttértörténete sokkal érdekesebb és hátborzongatóbb volt, mint maga a lény.

Folytatás

Supernatural S14E15 – Peace of Mind

Minden csoda három napig tart, az Odaát esetében pedig körülbelül mindössze három másodpercig, így biztos voltam benne, hogy a múltkori happy end nem tart majd sokkal tovább, mint eddig bármilyen pozitív fordulat a széria esetében. Ez egyébként alapjában véve nem is baj, mert kell a konfliktus, hogy előrébb haladjunk a történettel, teljesen nyugodtak azért mégsem lehetünk.

Folytatás

Red Dead Redemption 2 (2018)

Hosszú idő elteltével – valamint egy új konzol beszerzésével – újra kedvet kaptam a videójátékokhoz, és nem is akármilyen kiadással sikerült folytatnom gamer „pályafutásomat”. Szeretem a western témájú dolgokat, legyenek azok filmek, sorozatok, vagy jelen esetben játékok. Ezen felül, olvastam mások kritikáit is a szóban forgó darabról, de arra sosem gondoltam volna, hogy ilyen szinten képes lesz magába szippantani a Red Dead Redemption 2 (a továbbiakban: RDR2 vagy Red Dead 2) világa.

Folytatás

Dream Theater – Distance Over Time (2019)

Az Avantasia és a Delain új megjelenései után folytatódik a februári metál albumok mustrája. Ezúttal a progresszív metál nemzetközi helytartóinak, az amerikai-kanadai Dream Theaternek a legújabb kiadását, a Distance Over Time-ot veszem górcső alá. Az isteni formáció legutóbb csaknem három éve jelentkezett új szerzeménnyel, a több mint kétórásra nyúlt prog operával, a The Astonishinggel, ami igencsak megosztó lett mind a kritikusok, mind a rajongók szemében. A terjedelmes diszkográfia legfrissebb tagját azonban eddig mindenki dicsérte, és én sem fogok kilógni a sorból a mostani elemzésemmel.

Folytatás

Supernatural S14E14 – Ouroboros

Egy hónap kihagyás után újra képernyőkön az Odaát, és egy nem is akármilyen epizóddal tértek vissza kedvenc vadászaink. Legutóbb igencsak szorult helyzetben lett vége a szezon első felének, a folytatásban azonban – a szériától szokatlan módon – pozitív, reményteljes irányba terelődött a cselekmény. A tökéletesen felépített és kivitelezett epizódba még egy teljesen új szörnyeteg bemutatása is belefért, úgyhogy tényleg nincs okom panaszkodni ezúttal. Folytatás

Delain – Hunter’s Moon (2019)

A február meglehetősen tevékeny hónapnak tűnik a metálzenekarok háza táján, hiszen az Avantasia műremeke után most a holland szimfonikus metál egyik éllovasai, a Delain is új kiadvánnyal tértek vissza. A Hunter’s Moon ugyan papíron „csak” egy kislemez, mégis tartalmaz négy vadonatúj dalt, valamint tíz koncertfelvételt is az előző évből, ezáltal számában és menetidejében is bőven meghaladja egy rendes album hosszát – így ez a kiadás sokkal több lett, mint egy egyszerű gyűjtői darab, és simán megállja a helyét a diszkográfia maradék tagjai között.

Folytatás