Aki hosszabb ideje követ minket az tudja hogy nagyon válogatós és/vagy vérmes tudok lenni nem csak az animék terén, hanem a bennük lévő főhősök irányába is. Lehet nyugodtan régimódinak nevezni, de elég magas mércével rendelkezem afelé, hogy ki az a protagonist, akire rátudom mondani, hogy mellette kilehetne bírni bármilyen világégést – még akkor is, ha esetleg az adott szereplő okozta.
Bár jó pár olyan anime is felszínre került az utóbbi szezon folyamán, amihez petrencésrúddal se közelítenék, hála az égnek akadnak olyan megnyugtató nyalánkságok, mint az Overlord második évada, vagy éppen mai cikkünk kitárgyalandó alanya, a Nanatsu no Taizai: Imashime no Fukkatsu – azaz végre megérkezett a 2014-ben indult sorozat második évada.
Avagy egyszerre szeretem és átkozom a Fox-ot azért, hogy ezt művet bemutatták. Hatalmas köszönet és hála azért, hogy műsoruknak hála a Sámán Király nem csak kis hazánkban, de szerte a világon is az anime rajongók egy meghatározó korai darabjává vált – másrészről meg a pokolba kívánom őket azért, AHOGYAN bemutatták és/vagy átszabták ízlésük szerint a sorozatot.
Már korábban volt egy vámpíros cikk, és hogy bővüljön ez a mitikus válogatás, most következzenek a telihold rémei, akik vagy kedvesek, vagy sokkal inkább harapósak, de mindenképpen érdekesek – ahogyan az élőszereplős válogatás is.
Bár ideje előtt hagyott itt minket a művészzseni, Satoshi Kon rövid, ámde tartalmas és megfogó filmográfiájával beírta magát az anime készítés történelmébe. Az itthon sajnos annyira nem ismert, ennek ellenére zseniális sorozata, a Paranoia Agent után most következzék az a filmje, mely talán a legismertebb kis hazánkban – a Paprika.
Ahány ház, annyi szokás. Ahány anime, annyi világkép és elképzelések. Van ahol egy mesterséges rendszer dönti el, ki hova kerülhet a társadalmon belül, máshol mitikus szörnyek és emberek élnek egymás között – és van az amikor az evolúció egy olyan irányba halad, hogy a mi általunk csak legendákból ismert fajok a föld természetes lakói. Nos, éppen egy ilyen világot tár elénk a Centaur no Nayami anime is.
Aki már egy kicsit is beleszagolt az animék színes világába, az tudja, hogy ez az egy gyűjtő fogalom jó pár műfajra osztható, én pedig most a shounen animéket vettem górcső alá (lásd Bleach Naruto One Piece), hogy összegyűjtsem nektek az öt leggyakrabban előforduló, kedvelt vagy épp idegesítő klisét, szokást, majdhogynem törvény szerűséget, ami nélkül nem shounen anime a shounen anime.
A kíváncsiság lételeme nagyjából minden embernek, hiszen mindig akad egy érdekes tény vagy egy megválaszolni való pletyka útján terjedő városi legenda. De mielőtt még mindenki a különféle zsákosbácsikra gondolna, az Oshiete! Galko-chan koránt sem evez a horror vizeire, sokkal inkább a lányos kérdések vicces tényállásait mutatja be nekünk szerethető karakterekkel körítve.
Nézzük akármelyik szériáját a Jojo’s Bizarre Adventure-nek, mindegyikben találunk olyan karaktereket, akik képesek valamivel megfogni, meg van bennük az a bizonyos plusz, ami kiemeli őket – legyen az főhős, a főgonosz vagy éppen egy egy-két epizódig feltűnő mellékszereplő.
