10 magyar rajzfilm/rajzfilmsorozat

Hatévesen két foglalkozás ábrándképe motoszkált a fejemben, amikor felmerült, mi szeretnék lenni: „rajzfilmrajzoló” és pónitulajdonos. Igazság szerint volt egy harmadik is, de az nem publikus. A póniról lemondtam, mostanában inkább a világuralom érdekel (ezért választottam a tanári mesterszakot). Emelett a rajzfilmkészítés sajnos nem fér az időrendembe, ám az alábbi listán szereplő alkotásokat bármikor szívesen megnézem újra és újra. A sorrend természetesen a személyes véleményemet tükrözi.

  Folytatás

A Top 5 életrajzi film

Mint azt már korábban írtam, jó életrajzi filmet nehéz csinálni, mivel a néző speciális elvárásokkal ül le elé. Szeretne mindent megtudni a „nagy” ember valódi életéről, annak híres és kevésbé híres mozzanatairól, közben viszont nem akar unatkozni. Tehát egyfajta egyensúlyt kell létrehozni az intim, de autentikus részletek, és az akció között, amit csak egy kicsit lehet túldramatizálni. Sok film úgy teremti meg a megfelelő összhangot, hogy tulajdonképpen történelmi filmmé válik – ilyen a Nagy Sándor, vagy a Schindler listája. Ezek is nagyszerű művek, csak épp kevésbé az emberről, mint inkább a korról, történelmi eseményekről szólnak. De akkor milyen egy jó, tisztán életrajzi film? Az alábbi öt példa bemutatja.

Folytatás

Azok a kilencvenes évek! – avagy tizenöt film csakis a nosztalgia kedvéért

A kilencvenes évek számomra egy hatalmas nagy ellentmondás – egyszerre hozza ki belőlem a gagyizmustól való ódzkodást és a nosztalgiát. Pont úgy, mint ezeknek, az ebben az évtizedben készült filmeknek a nagy része. Olyan vígjátékok, családi mozik ezek, amiket még a mai napig lead a tévé szombat délutánonként, és amiket tuti, mindenki látott, és bármilyen felejthetők is, tuti, hogy mindenki emlékszik is rájuk. Úgyhogy nosztalgiázásra fel!

Folytatás

15 sorozatfőcím az 1980/90-es évekből

“Képzeld el, hogy párhuzamos világokba utazhatsz. Ugyanaz az év, ugyanaz a Föld, csak más dimenzió. Például egy olyan világba, ahol újra kell nézned a 80-as, 90-es évek sorozatfőcímeit.”

Sokáig töprengtem, milyen szempontok szerint állítsam össze a rangsort. Végül azokat a főcímeket gyűjtöttem össze, amelyek emlékezetes zenéjük, nevetséges speciális effektusaik vagy piros fürdőruháik révén belevésődtek a tudatunkba. Éjszakákon át álmatlanul forgolódtam a lelkiismeretfurdalástól, várva, hogy elérkezzen a nap, amikor a blog olvasóira kegyetlenül rászabadítom e már-már feledésbe merült szörnyeket.

Szeretném leszögezni: bárki támadást vél felfedezni régi kedvence/kedvencei ellen, az csak látszat… egy gonosz délibáb, az álmatlansági kor tünete, nagy adag tudatmódosító, vagy egy bajusz.

Az alábbiakban kizárólag az introkat rangsorolom (tűrhetőtől vállalhatatlanig). A legtöbb sorozatról nem is tudnék véleményt írni, mert nem láttam, vagy láttam, de az idő megszépítette az emlékeket, és valószínűleg már nem hatna rám olyan elemi erővel, mint kölyökkoromban, amikor hihetetlenül menő volt számomra egy beszélő autó vagy a dimenziók közötti utazás, és viccesnek tartottam, hogy egy nagydarab, vastag aranyláncokkal teleaggatott afro-amerikai fél a repüléstől.

1980-1990.jpg

Folytatás

Így neveld a nagylányodat – Young Adult példaképek

Az utóbbi években új műfaj jelent meg az irodalomban és gyorsan kikerülhetetlenné vált, ez a Young Adult (YA). Nem mondhatjuk ifjúsági irodalomnak, mert Magyarországon ez a fogalom Rejtő Jenőt és Szabó Magdát jelenti, a YA viszont egészen más. Ezek a regények többnyire 15-25 éves lányok számára készülnek, sokszor egy adott sablon alapján. Ez a sablon valahogy így néz ki: adott egy főhősnő, aki valamiért „kiválasztott”, találkozik egy fiúval, akibe szinte azonnal beleszeret, aztán minimális viszontagságok árán boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Már ha meghalnak, a történetek ugyanis gyakran fantasztikus elemekkel dúsítottak.

Folytatás

Top 5 legrosszabb horrorélményem

Nem szeretek horrorokkal kukacoskodni, ám az utóbbi időkben B és egyre inkább Zs-kategóriák térhódítása miatt kénytelen vagyok egy kicsit kiengedni a gőzt. Régen sem volt olyan, hogy tökéletes – ezt aláírom –, de azt, hogy 2014-ben ne lássam az értelemnek legalább egy pici szikráját is ebben a szekcióban, az már több mint vér és-zombilázító. És most, jöjjön a top öt legrosszabb delikvens az elmúlt évtizedekből, hogy lássuk, a hülyeség sosem megy szabadságra.

Folytatás

Top 10 Disney-dal

A cím valójában csalóka, mert egyrészt nem tíz dal van benne, hanem tizenegy, nem az összes Disney-filmből válogatva, hanem mindössze az elmúlt cirka húsz-huszonöt évből, és persze nem is echte top, hiszen egy teljesen szubjektív kiválogatási procedúra eredménye – viszont szeretettel (ha már Disney) állítottam össze eme kis listát, amivel remélem, sikerül egy kis örömet szereznem. (Vitázni ér, új címeket bedobni ér, szapulni nem – köszönöm!)

Folytatás

A 10 legjobb sorozat főcím

Egy ötletes, szépen kivitelezett intro számomra jobb ajánló az adott sorozat megtekintésére, mint az előzetesek. Az alábbi tíz széria közül párat csak a megkapó kezdő képsorok miatt kezdtem el nézni, de egy-két rész után elhagytam, mert a sorozat nem fogott meg annyira, hogy tovább maradjak (pl. True Blood). Következésképpen a kiváló intro még nem garancia, hogy az utána következő percek minőségi szórakozást nyújtsanak a nézőknek. Ám szükséges feltétele egy gondosan felépített, magára valamit is adó szériának, hogy a főcím is igényesen megkonstruált legyen.

Folytatás

Top 5+1 anime dal

Hát, igen, újabb mérföldkőhöz értünk a top ötös listáinkon: a zenék.  Annyit előzményben érdemes tudni rólam, hogy nagyon válogatós vagyok a zenék terén, és mindegyikben más kelti fel az érdeklődésemet más  – hol a ritmus, hol a szöveg, vagy ennek akettőnek az ötvözete. Netán előhoz egy régi kedves emléket, ami a metrón, csúcsidőben is mosolyt csal az arcomra. Ugyan kelletlenül, de én is szelektáltam, s most csendüljön is fel a harang azöt listás, és az egy különdíjasunk tiszteletére!

Folytatás