Űrszekerek Mozibuli: A Kapcsolatfelvétel Napja

Gondolom kevés embernek okoz újdonságot ez a két szó: Star Trek
Na ugye, hogy szinte mindenki tudja, miről van szó, de akik olvassák a bejegyzéseinket, azok tuti. A rajongók pedig valószínűleg azt is tudják, hogy miért fontos dátum április 05-e. Egészen pontosan 2063. április 05-e miért lesz fontos a Star Trek univerzumban, miért sorsdöntő nap az emberiség történelmében.

Folytatás

Alita: A harc angyala (2019) – Vagy a kihagyott lehetőségeké?

Nagy reményekkel indultam neki a filmnek, hiszen egy fantasztikusan összevágott trailer után és több pozitív visszhanggal kísérve már alig vártam, hogy beülhessek a moziba megnézni. Az a vicces ebben, hogy mindaddig annyira nem is vágytam erre, amíg az én másik felem nem jegyezte meg anno, hogy ez a film jónak ígérkezik. Számomra csak az okoz problémát, hogy sajnos meg is maradt az ígérkezik állapotában. Nem volt rossz, sőt, nagyon is jó lehetett volna, ha nem hagynak ki a készítők egy csomó lehetőséget, amit többek között a karakterek és maga a sztori kínáltak.

Folytatás

Alita: A harc angyala (2019) – De miért nem valkűr?

2019 az ígéretes filmek éve, telis-tele várva várt lezárásokkal és folytatásokkal, de volt egy kezdet, ami az első trailerektől fogva a megjelenéséig lázban tartott, ez pedig az Alita: A harc angyala. Mivel már hónapok óta tűkön ültem, alig vártam a bemutatót, így elég fixen tudtam – Valentin-napon az Alitával randizom – karöltve a kedvesemmel, akivel romantikus film gyanánt néztük. Megérte.

Folytatás

A vegytiszta 90-es évek – Pokoli áramszünet (2012)

Van abban valami veszélyes, ha az ember nosztalgiázni kezd, és előveszi a 90-es évek produktumait, ennél már csak az a veszélyesebb, ha egy 2012-es két részes filmet vesz elő, ami bűzlik a 90-es évektől.

Folytatás

Ötletes, de mégsem – Felhőkarcoló (2018)

Azt hiszem elmondhatom magamról, hogy nagy rajongója vagyok Dwayne Johnson munkásságának, és szó szerint minden filmjét láttam már – bár vannak, amik nem a kedvenceim –, a felhőkarcoló is ebből az indíttatásból is lett megtekintve, és bár élveztem a filmet, az akciót, izgultam és, de azért el kell ismerni, ez továbbra is egy nagy nyúlás.

Folytatás

Tényleg így akarta ezt a DC? – Aquaman (2018)

*** enyhe spoilerveszély ***

Tőlem nem megszokott módon, most egy különleges értékelővel – legalábbis számomra az – érkezem, ugyanis szokásomtól eltérően belekóstolok a filmek világába és a DC filmek legújabb tagjáról, a 2018-as év végén mozikba került Aquamanről tartok egy élménybeszámolót.

Folytatás

Appleseed – A jövő harcosai (2004)

Általában ha megnézek egy animét, vagy manga adptációt, a film/sorozat végére jól felhúzom magam: annyira jó alapötleteket látok, miközben a kivitelezés annyi sebből vérzik, hogy kedvem lenne letiltani a japánokat örökre a mozgóképgyártástól!

Folytatás

Venom – randevú egy földönkívülivel

Mivel az idei év meglehetősen sok mozis csalódást tartogatott számomra, talán érthető, hogy kissé szkeptikusan ültem be a moziba a Venomra. Nem mintha nem kedvelném kedves Hardy bácsit, vagy a kedvenc szimbiótánkat, csak egy ponton már elfogy az ember lányának a türelme és nincs kedve többet pofára esni, mint amikor már nincs kedved több idiótával randizni. Eddie Brockkal azonban határozottan érdemes volt randizni, hiszen október egyik legjobb estéjét köszönhettem neki.

venom1

Folytatás

A halál unalmas akció – Mission: Impossible – Utóhatás (2018)

Elöljáróban szeretném tisztázni, hogy nem vagyok sem Tom Cruise, sem Mission: Impossible filmek- rajongó – a sorozatot azért szerettem –, de még Henry Cavillt sem kedvelem különösebben, azonban neki végre el tudtam hinni, hogy a trailer alapján jól elagyabugyálja Cruise-t.

Folytatás