Avagy a francia filmeknek is volt egy olyan időszaka, amikor képesek voltak saját magukon nevetni, el ámítani a közönségüket, egyben ostorozni és egyszersmind kifigurázni saját hibáikat. A Yamakasi ennek egyik jó példája.
Szögezzük le már az elején. Én az első két filmen szocializálódtam, és mikor ezt először láttam, nem kicsit voltam csalódott. Azonban miután megírtam az első két cikket, egy barátnőm azt mondta, szerinte nem is olyan rossz, így hát gondoltam, adok neki még egy esélyt, mielőtt jól leszólom. Megtörtént.
Egy kezemen meg tudom számolni azokat a romantikus filmeket, amik képesek voltak engem a képernyő elé ültetni, jobban megfogni. Ezek között is kimagaslik a Flipped – vagy magyarul Változó Szerelem.
Bár a 2007-es nagyobb visszhangot kapott, szerintem méltón meg kell emlékezni az 1988-as elődről is, már csak azért is, hogy bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen szemmel látták akkoriban ezt a fajta mentalitást.
Beletelt egy kis időbe, mire végre eljutottam ehhez a filmhez. Ahhoz képest, hogy majdnem megnéztem a moziban, elég későn láttam, már szinte kezdtem elfeledkezni róla. Egyik nap viszont bekattant. Tudod, miről nem írtam? A Bazi nagy francia lagzi 2-ről. Szerettem az első filmet, kíváncsi vagyok.
Sír, mert a film nézése közben nem tudtam nem arra gondolni, hogy ez nem csak a történet utolsó fejezet, hanem a múlt hónapban tragikusan fiatalon elhuny Cameron Boyce egyik utolsó alakítása is, és nevet, mert a film gyönyörűen hozta a szériától elvárt színvonalat.
Vannak azok a filmek, amiket nem a végkifejletért vagy a csavaros történetszálért nézünk, hanem az utazásért és az önfeledt pillanatokért. Na, az Enyém, tiéd, miénk pontosan ez a fajta film, ahol hátra kell csak dőlni, és élvezni az utazást!
Már egy hónapja csak a diplomára gondolok mindig, meg meg állva, és semmit nem csinálok… Úgyhogy épp ideje volt választani egy vicces filmet, amit megnézhetek, amire kikapcsolhatok, amikor nem kell odafigyelnem, és csak hagyhatom az agyamat kifolyni. Úgyhogy lássuk is mai filmünket, az Instant családot.
Vannak azok a kémfilmek, amik izgalmasak, tele vannak remek akcióval, szereplőink története és háttere pedig magával ragadja a nézőt – nos, a Kis tini hős 2019-es élőszereplős nagyfilmje nem tartozik ezek közé, mégis üdítően szórakoztató!
A Disney élőszereplős remake-jei adtak már nekünk jót és rosszat is, így hát az Aladdin új verziójához is félelemmel vegyes lelkesedéssel lendültem neki. Szerencsére boldogan jelenthetem, hogy bár nem hibátlan, a lámpás legújabb meséjében erős túlsúlyban vannak a pozitívumok.
By 
By 
By 
By 
