A gyalázat az gyalázat, avagy hogyan ne csináljunk játékadaptációt – Tomb Raider (2018)

Elég sokszor hangoztatom, hogy Lara Croft kalandjai mindig is a kedvenceim közé tartoztak, az összes játékot végigpörgettem már, nem is egyszer. Sok hibája ellenére szeretem a filmeket is belőle, így reményekkel telve vártam az új filmet, Alicia Vikander főszereplésével, azonban a reményeim nagyjából tíz perc után a füstbe szálltak, és helyüket átvette a zsörtölődés, az unalom, és a düh.

Folytatás

A gyémánt a nő legjobb barátja – Ocean’s 8

Bosszankodhatunk, hogy „már megint egy reboot” (sőt, reboot rebootja), méghozzá csupa női reboot, vagy örülhetünk, ismét gyarapodott azon filmek nem túl nagy tábora, amik emberszámba veszik a nőt, akinek lehet egyénisége azon túl is, hogy epekedik a főhős iránt. Én személy szerint erősen az utóbbi oldal felé húzok.

Folytatás

Jurassic World- Bukott birodalom (2018)

25 évvel ezelőtt, pöttöm lányként ültem be egy vidéki kis moziba, hogy megnézzem az akkori szenzációt, Spielberg valóra vált álmát, a Jurassic Parkot. Azonnal rabul ejtett, és azóta is fogságban tartott a köztünk járó dínók világa, számtalanszor néztem végig az első filmet és az összes folytatást. Mikor oly sok év szünet után 2015-ben végre kijött a Jurassic World, rohantam a moziba, hogy ismét tátott szájjal bámuljassak és beszippantson. Hiába nőttem fel, a varázslat számomra működött, a bennem élő kislány ott ficergett a moziszékben, és ugyanez a kislány azóta már több, mint százszor izgulta végig a kalandot. Újabb három év körömrágós izgulás után pedig ezen a héten a kaland folytatódott. Folytatás

Vagy mégsem – xXx: Újra akcióban (2017)

A xXx első filmjét nagyon szeretem – sőt még Blu-rayen is beszereztem – igazán üdítő akciófilm volt, ami pontosan tudta mit akar, és ezt hogy tudja elérni. A második film ezzel szemben pocsék lett, és azon túl, hogy el lehet rajta aludni, nem igazán tett le semmit az asztalra. És most itt a folytatás, ahol Xander Cage visszatér, meg az akció is újra itt van, én meg csak nézek sután, hogy ez tökéletesen beleillik a sorba, ugyanis totál semmilyen, vagyis se nem jó, se nem rossz, csak semmilyen.

Folytatás

Tomb Raider

Sokunknak okozott örömteli perceket a Tomb Raider játékok valamennyi szériája, ígyhát mindannyian kíváncsian vártuk az új filmet, és hogy vajon képes lesz-e úgy bemutatni a karaktert, ahogy az méltó lesz a játékhoz. A válaszért olvassatok bele ebbe a cikkbe!

 

Folytatás

Scooby Doo – A nagy csapat (2002)

Nem túlzás, ha azt mondom, hatalmas rajongója vagyok mindennek, aminek egy kicsit is köze van Scooby Doo-hoz. Láttam minden epizódot, minden filmet, játszottam minden játékkal, és több nyelven fejből eléneklem a főcímzenéket. Hihetetlenül megörültem, mikor kijött a 2002-es élőszereplős film, amiben ráadásul az egyik kedvencem, Sarah Michelle Gellar játssza a kedvenc karakterem. Azonban nem voltam maradéktalanul elégedett ezzel az adaptációval.

Folytatás

Indiana Jones Közönségtalálkozó a Pólus Moziban

Indiana Jones neve valószínűleg még azoknak is ismerősen csenghet, akik annyira nincsenek otthon a filmes körökben. A kalandor történész professzor történetei hamar hatalmas sikert aratott, amíg máig és megkockáztatom, hogy a jövőben is kitart majd, hiszen olyan kultfilmek mellé lehet beállítani, mint az E.T., a Jurassic Park vagy a Cápa. Mi a közös ezekben a filmekben? A rendező Steven Spielberg és valami megfogalmazhatatlan esszencia, mely ezeket a filmeket felejthetetlenné teszi.
Folytatás

Éljen a király! – Fekete Párduc

Egy dolgot előre tisztáznunk kell: nehéz lesz erről a filmről nem szuperlatívuszokban beszélnem.

Folytatás

Kincsem – egy ló, egy nemzet, egy film

Ha valaki a szerkesztőségben azonnal lecsap bármilyen lovas filmre, akkor az én vagyok. A Kincsemet úgy vártam, hogy mozikba kerüljön, mintha legalábbis a szülinapom lenne – pedig egyébként olyan messze van tőle, mint atom. Hát tudjátok, marhára megérte várni, ugyanis én állati elégedetten dőltem hátra a film végén, hogy na, végre produkáltunk valamit! De kezdjük az elején az egészet…

kincsem4

Folytatás

Hát ez nagyon nem sikerült – A Setét torony (2017)

Nem kell aggódni a Stehpen King rajongóknak, ugyanis nem ez az első a mester történetei közül, aminek a megfilmesítése a gagyi és a szemét szavakkal kerül mindig megemlítésre – az 1990-es Éjszakai műszak még mindig hitványabb, mint a Setét torony, de közel sem volt ekkora költségvetése és illusztris színészi gárdája.

Folytatás