A remek névadás – Óvakodj a Törpétől! (1978)

Avagy mi magyarok frappánsak vagyunk címek magyarosításában, de nagyon szokszor nagyon eltudunk térni a cím valódi jelentésétől, így járt ezzel a magyarhonban Óvakodj a törpétől! címmel rendelkező film is, melynek eredeti neve Foul Play.

Folytatás

Másodállás

 

Itt az ideje egy újabb francia filmnek, mert úgy néz ki, mostanában csak ilyeneket nézek. Régóta érdekelt már, de csak most jutottam el odáig, hogy meg is nézzem. Nem pont olyan volt, amilyenre számítottam, de hogy milyen értelemben is? Lássuk hát! Folytatás

Tragikomédia vörös kiadásban – Sztálin halála (2017)

A politika és a történelem két meglehetősen érzékeny téma, amivel finoman illik bánni, viccelődni pedig aztán főleg. Az előbbivel az olasz gyökerekkel rendelkező Armando Iannucci többször is megpróbálkozott már, elég nagy sikerrel, gondoljunk csak a The Thick of It című sorozatra, az abból készült filmre, az Egy kis gubancra, vagy éppen az Amerikában játszódó, lassan véget érő szériára, Az alelnökre, amik mind-mind zseniálisak a maguk kategóriájában. Számomra a Sztálin halála is hasonlóan fantasztikus lett: egyensúlyban van a groteszk a véres komolysággal, mindezt megfejelték a korhű ábrázolással és a briliáns szereposztással.

Folytatás

Káoszra felkészülni! – Éjszakai játék (2018)

Mi történik akkor, ha egy rakás balfék – jelen esetben szám szerint hét – véletlenül egy gengszterügylet kellős közepébe csöppen? Többek között erre a kérdésre ad igazán frappáns választ az Éjszakai játék című film. A trailer alapján egy könnyed – már amennyire ebben a zsánerben lehetséges – fekete humorral átitatott akciófilm-paródiára számítottam, és nagyjából ezt is kaptam. Popcornmozinak nem mondanám, főleg az olyan nézők számára, akiknek gyengébb a gyomra, ám akik bírják a strapát, azok mindenképp élvezni fogják ezt a bő másfél órát.

Folytatás

A csillámpor és ami mögötte van – Én, Tonya (2017)

Mindig is érdekelt a műkorcsolyázás világa, ám annyira mélyen mégsem ástam bele a témába, inkább csak nézni szeretem és ámulni azon, mennyire ügyesek a sportolók. Mi több, amikor a botrány – amit a jelen filmünk dolgoz fel – kitört, én még pelenkásként csak azzal voltam elfoglalva, hogy melyik lábason doboljak aznap, úgyhogy mondhatni abszolút laikusként ültem le a képernyő elé. Az előzetes alapján azonban az Én, Tonya egy rendkívül ígéretes mozinak tűnt a talán kissé szokatlan témaválasztásával és prezentációs stílusával, valamint nem utolsósorban a remek színészi gárdával – a végeredmény pedig igencsak ütősre sikeredett, úgyhogy egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem.

Folytatás

Kitekintés a barátzónából – When We First Met (2018)

Se az időutazás, se a „srác szerelmes a lányba, aki csak barátként tekint rá”–téma újdonság, a When We First Met mégis képes volt valami egészen frisset és kellemeset alkotni belőle.

Folytatás

Akváriumdísz előnyben! – Baywatch (2017)

Az elmúlt évek vígjátékai hagynak némi kívánnivalót maguk után, sőt, megkockáztatom, hogy a műfaj legrosszabbjai az elmúlt évtizedben születtek. Ám akad egy színész, méghozzá egy volt pankrátor, aki rendre szállítja a minőségi vígjátékokat, és nem átall görbe tükröt a műfaj és a nagyok elé rakni!

Folytatás

Spárta a Köbön (2008)

A Spárta a Köbön (vagy eredeti nevén Meet the Spartans) mindig a középútként emlegetett film, a még értékelhető és a penetránsan rossz között megrekedve. A rendezőpáros nem vált meg régi szokásaitól – már ami a gusztustalankodást illeti -, de azt alá kell írni, hogy a Spárta a Köbön még egy jobb darab az alkotásaik között.

Folytatás

Superhero Movie (2008)

Mindig kellenek jó és rossz filmek egyaránt, de mi van akkor, ha egy film humora szintén az az alpári részből táplálkozik, ám a parodizált közege miatt mégis nézhető, sőt akár még szerethető is. Éppen ebbe a kategóriába esik Craig Mazin 2008-as filmje, a Superhero Movie.

Folytatás