A magányos vándor kalandjai – Fallout 3

Bár a New Vegas volt, ami igazán – és végérvényesen – bevitt ebbe a világba, azért nem szabad megfeledkezni erről a kis gyöngyszemről sem, ami a Fallout 3. Fegyvereket csőre tölteni, deathclawokat elijeszteni a közelből, indul a géppuskaropogás.

Folytatás

Pokemon Go – a várva várt csere funkció

Idén nyáron végre bekerült a Pokemon sorozatokat és játékokat alapul vevő mobil játékba, a Pokemon Go-ba az egyik talán legjobban várt funkció: a csere. Már a régi klasszikus játékoknál is egy alapvető lehetőség volt a különböző zsebszörnyek egymás közti cseréje, de a kártyajátkékok, sőt még a régi chipses tazo-k gyűjtése is elképzelhetetlen cserélgetés nélkül, így nem csoda, hogy sokan számítottak arra, hogy egyszer a Pokemon Go-ban is lehetőség nyílik a pokemonok cseréjére. Persze kimondottan negatív vélemények is születtek az idők során, hogy vajon mennyire lesz káros, ha bekerül végül a játékba ez a funkció. Sokan féltek attól, hogy így a csalók nagy előnyhöz jutnak, vagy akár Pokemon-feketepiac is kialakulhat. Ezek a félelmek is közrejátszottak abban, hogy a játék megjelenésétől számítva két teljes évet kellett várni a csere lehetőségére, de úgy érzem megérte, és egy kimondottan korrekt és kidolgozott rendszert kaptunk. Folytatás

Resident Evil 5

Nagy rajongója vagy a Resident Evil-szériának, és bár élveztem a 2009-ben kiadott játékot is, kicsit túltolták a játék, nagyjából minden szegmensét, így a szívemhez legközelebb még mindig Leon és a Resident Evil 4 áll.

Folytatás

Mortal Kombat: Deception

Bár még mindig a Deadly Alliance a kedvencem a Mortal Kombat játékszériából, a második egyértelműen a Deception, ami gyönyörűen követi elődjének történetét, ráadásul egy olyan izgalmas játékmenettel bővült, amit csak imádni lehet.

Folytatás

Mortal Kombat: Deadly Alliance

Gyerekként egész sokat játszottam a Mortal Kombat II-vel, azonban miután nem volt otthon saját konzolom, így elfelejtődött a játék. Nem sokkal a PlayStation 2 megérkezése után azonban beszereztem egyet, és napokig csak és kizárólag a Deadly Alliance-el játszottam, és azt hiszem a mai napig ez a kedvencem a szériából, nem azért mert annyira elüt a korábbi stílustól, hanem mert kellemes emlékek fűződnek hozzá – avagy íme, a verekedős játék, ami szentimentálissá varázsol!

Folytatás

Mortal Kombat: Shaolin Monks

Azt hiszem a Tomb Raider játékok után a Mortal Kombat széria a kedvencem, és bár sokan csak egy szimpla verekedős játéknak tartják, valójában egy igen összetett és érdekes mitológiával rendelkezik, furcsa ám jól megírt karakterekkel operál, és nem csupán arról szól, hogy ketten püfölik egymást.

Folytatás

Útikalauz Túlélőknek – Mad Max (2015)

Akármennyire is sok a poszt-apokaliptikus játék, a legtöbb mégis úgy mutatja be az átalakult világot, hogy közel élhetetlen, de azért mégsem egészen. Na, cikkünk mai alanya koránt sem ilyen világba kalauzol minket – következzék a Mad Max.

Folytatás

Leisure Suit Larry: Magna Cum Laude

Van, amikor érdemes visszatérni egy régi konzolhoz és egy régi játékhoz: a PlayStation 2-re kiadott Leisure Suit Larry: Magna Cum Laude egyszerre vicces, alpári, szexista mindkét nemmel és elgondolkodtató, de mindenekelőtt szórakoztató.

Folytatás

Öt alulértékelt Warframe

Igaz, embere válogatja, hogy ki melyik warframet preferálja jobban, kivel tud jobban teljesíteni, de így is szomorú látni, hogy vannak olyan harcosok, akik vagy azért lettek elfeledve, mert már nem érik meg annyira, vagy azért, mert szinte közutálatnak örvendenek a csapattársak részéről.

Folytatás

Az új kihívó – Hyper Universe

Valamikor hosszan kell keresgélni a neten ahhoz, hogy végre normális játékra találjon az ember lánya, máskor pedig az adott játék kínálja tálcán magát – ahogyan tette ezt cikkünk mai alanya, a Hyper Universe is.

Folytatás