A magányos vándor kalandjai – Fallout 3

Bár a New Vegas volt, ami igazán – és végérvényesen – bevitt ebbe a világba, azért nem szabad megfeledkezni erről a kis gyöngyszemről sem, ami a Fallout 3. Fegyvereket csőre tölteni, deathclawokat elijeszteni a közelből, indul a géppuskaropogás.

Folytatás

Resident Evil 5

Nagy rajongója vagy a Resident Evil-szériának, és bár élveztem a 2009-ben kiadott játékot is, kicsit túltolták a játék, nagyjából minden szegmensét, így a szívemhez legközelebb még mindig Leon és a Resident Evil 4 áll.

Folytatás

Mortal Kombat: Deception

Bár még mindig a Deadly Alliance a kedvencem a Mortal Kombat játékszériából, a második egyértelműen a Deception, ami gyönyörűen követi elődjének történetét, ráadásul egy olyan izgalmas játékmenettel bővült, amit csak imádni lehet.

Folytatás

Mortal Kombat: Deadly Alliance

Gyerekként egész sokat játszottam a Mortal Kombat II-vel, azonban miután nem volt otthon saját konzolom, így elfelejtődött a játék. Nem sokkal a PlayStation 2 megérkezése után azonban beszereztem egyet, és napokig csak és kizárólag a Deadly Alliance-el játszottam, és azt hiszem a mai napig ez a kedvencem a szériából, nem azért mert annyira elüt a korábbi stílustól, hanem mert kellemes emlékek fűződnek hozzá – avagy íme, a verekedős játék, ami szentimentálissá varázsol!

Folytatás

Mortal Kombat: Shaolin Monks

Azt hiszem a Tomb Raider játékok után a Mortal Kombat széria a kedvencem, és bár sokan csak egy szimpla verekedős játéknak tartják, valójában egy igen összetett és érdekes mitológiával rendelkezik, furcsa ám jól megírt karakterekkel operál, és nem csupán arról szól, hogy ketten püfölik egymást.

Folytatás

Útikalauz Túlélőknek – Mad Max (2015)

Akármennyire is sok a poszt-apokaliptikus játék, a legtöbb mégis úgy mutatja be az átalakult világot, hogy közel élhetetlen, de azért mégsem egészen. Na, cikkünk mai alanya koránt sem ilyen világba kalauzol minket – következzék a Mad Max.

Folytatás

Leisure Suit Larry: Magna Cum Laude

Van, amikor érdemes visszatérni egy régi konzolhoz és egy régi játékhoz: a PlayStation 2-re kiadott Leisure Suit Larry: Magna Cum Laude egyszerre vicces, alpári, szexista mindkét nemmel és elgondolkodtató, de mindenekelőtt szórakoztató.

Folytatás

Az új kihívó – Hyper Universe

Valamikor hosszan kell keresgélni a neten ahhoz, hogy végre normális játékra találjon az ember lánya, máskor pedig az adott játék kínálja tálcán magát – ahogyan tette ezt cikkünk mai alanya, a Hyper Universe is.

Folytatás

Heavenly Sword – Többnek kell lenned, az életed árán is

Enyhén nosztalgikus hangulatba kerültem a konzolos játékokkal kapcsolatban, így elővettem „régi” nagy kedvencemet, a Heavenly Swordot, hogy ismét Nariko (vagy Kai) bőrébe bújva megmentsem a világot.

Folytatás

Ünnepi hangulat csőre töltve – Tom Clancy’s The Division

Avagy nincs vége, míg a kövér dáma énekel. A Tom Clancy’s The Division, ha nem is egy világrengető mérföldkő, a maga kategóriájában egy erősebb játék, és meglehetősen újra értelmezte nálam az ünnepi hangulat fogalmát.

Folytatás