Horror játékok terén nem vagyok valami kimondottan válogatós, de a változatosság sosem árt. Emiatt is alig vártam egy olyan játékra, ami nem csak a megszokott kopogó szellemek és csontvázakat vette elő a szekrényből, hanem képes volt némi igazi nyalánkságot is felmutatni. Ezt pedig meg is kaptam a DreadOut személyében
Avagy a Diablo és Path of Exile mellé belépett az éterbe egy újabb olyan horror rpg, ami mind történetileg, mind képi világában felveszi a versenyt a korábban említettekkel. De, kezdjünk mindent az elejéről.
A Red Dead Redemption 1 és 2 után a sorban most az Undead Nightmare kitárgyalása következik. Az Undead a RDR letölthető kiegészítőjeként jelent meg anno, azóta pedig külön lemezen is elérhető a Game of the Year kiadásban RDR-el együtt. Mielőtt nagyon belemerülnék a kritikába, le kell szögeznem, hogy abszolút hidegen Continue Reading
Avagy a Fallout szériák mellett azok a játékok, amik védelme és szeretete érdekében én is előrántom a csőre töltött mesterlövészpuskámat. bár az Exodus kapcsán voltak kisebb nagyobb, de mindenképpen hangos viták (nem a játék minősége, hanem az elérhetősége kapcsán), ám a cikk mai alanya az ezt megelőző két játék az Continue Reading
Farkasok a bárányok között, vagy hogy pontosabbak legyünk, fertőzöttek az ártatlanok között. Sok játékot láttam már hasonló alapokal indulni majd csúfosan elvérezni, de eddig a Deceit beváltotta a hozzá fűzött reményeket – akárcsak a hasonló témával és nyúl kabalával operáló Doubt manga.
Vagyis egy játék, amiben minden megtalálható korunk fétiseinek elvárhatóan: vagyis van benne harc, vér, lenge öltözékek – ennek ellenére a Let it Die mégsem nehezvető egy rossz játéknak, be is mutatom, hogy miért.
Nagy rajongója vagy a Resident Evil-szériának, és bár élveztem a 2009-ben kiadott játékot is, kicsit túltolták a játék, nagyjából minden szegmensét, így a szívemhez legközelebb még mindig Leon és a Resident Evil 4 áll.
Jó vadász módjára kutatok a jó horrorjátékok után, és akkor legnagyobb az öröm, ha nem csak olyat találok aminek jó a története, hanem még képes is olykor-olykor megijeszteni. Ilyen példának okáért a 2015-ben szabadjára engedett Wick is.
By Hanama Így visszanézve az éveket, rengeteg játékkal találkoztam életem során. Voltak, amik meghatározták mai ízlésemet, mások majdnem elüldöztek és volt egy elenyésző részük, amik igazán a szívemhez nőttek.
Mivel 2017-ben jön egyik kedvenc zombis játékom, a State of Decay folytatása úgy éreztem, hogy bár egy cikk már született a játékról, valamint az egyik DLC-ről az évek folyamán, ez még közel sem volt elég egy végleges összesítéshez. Nos, ez ma be lesz pótolva! Gépfegyvert a kézbe, kocsit beindítani, most Continue Reading
By 
By 
