Olvassunk képregényt! – Jó, de hol kezdjük?

Emlékszem, pár évvel ezelőtt még mennyire rémisztőnek találtam a nagy kiadók szuperhősvilágát: annyi történet, annyi külön univerzum, annyi tudnivaló… Valahányszor csak megközelítettem a témát, szinte teljesen elveszettnek éreztem magamat, mert hogyan is tudnám felvenni a fonalat? Azóta én már túlléptem ezen a fázison, de gondolom, még sokan járnak az én egykori cipőmben – nekik szól most ez a kis útmutató, avagy: hogyan is ugorjunk fejest a képregények világába?

Folytatás

Sarah Andersen: Macskapásztor

“MACSKAPÁSZTOR: Az, aki hiábavalóan próbálkozik valami irányítására, ami természetétől fogva irányíthatatlan.”

Sarah Andersen harmadszorra is a tőle megszokott fergeteges humorral és iróniával fűszerezett képsorokkal örvendezteti meg a rajongóit.

Folytatás

Gambit (2012-2013)

Mint ahogy azt már említettem, Vadóc és Gambit régi nagy szerelmeim, és Kelly Thompson új sorozata, a Rogue & Gambit bizony újra előhozta belőlem a fangirlt, aminek persze az lett a vége, hogy rávetetem magamat az első velük – vagy legalábbis egyikükkel – foglalkozó sorozatra, ami a kezem közé került. Egy cseppet sem bántam meg.

Folytatás

All-New Wolverine (2015– )

Hiába Rozsomák hatalmas népszerűsége – aminek legitimitását amúgy eszem ágában sincs kétségbe vonni –, a karakter sosem tudott igazán megnyerni magának. Persze, mindig is kedveltem, és illedelmesen néztem a filmjeit, de annyira nem érdekelt, hogy kinyissam bármelyik képregényét is – úgyhogy nagyon sokáig az All-New Wolverine is elkerülte a figyelmemet. Amit most már bánok.

Folytatás

Jean Grey (2017-2018)

Bevallom: mint ahogy azt a mellékelt példa is mutatja, nem feltétlenül erősségem, hogy a megadott sorrendben csináljam a dolgokat – most is előbb olvastam a Phoenix Resurrectiont, mint az azt elvileg felvezető Jean Greyt. Mondjuk ez semmit sem vett el az élményből.

Folytatás

Mindörökké Wakanda, avagy honnan is származik a Fekete Párduc?

Most, hogy nyakunkon a legújabb az MCU legújabb fejezete, a Fekete Párduc, úgy éreztük, ildomos lenne realizálni azt a kósza ötletet, ami egy ideje már kering a szerkesztőségben – vagyis előállni egy cikkel, ami egy kicsit a karakter mélyére néz, és feltárja eredetét, hogy a nézők felkészülve ülhessenek be a moziba. Úgyhogy nem is húzom tovább a szót, lássuk, honnan is indult Wakanda hősies királya, T’Challa.

Folytatás

Phoenix Resurrection – The Return of Jean Grey (2018)

Úgy tudom, az az általános megállapodás a képregényes berkekben – bár pontos adatokat nem tudok –, hogy a legtöbb halállal és feltámadással rendelkező szuperhős Jean Grey. Na, most hála Matthew Rosenbergnek, a szóban forgó hölgy hölgy most még egy feltámadást hozzáírhat a rezüméjéhez.

Folytatás

Rogue & Gambit #1 – Ring of Fire, Part One

Bevallom, nem igazán vagyok otthon az X-Men képregényekben – jó tíz éve, hogy rendszeresen olvastam X-Ment, nem pedig csak bele-bele kóstolgatva, ahogy haladtam a kutatásommal –, de ez a minisorozat most a szívemnek olyan húrjait pendítette meg, amik már jó ideje csendben voltak.

Folytatás

Marvel: Generations (2017)

Egy vallomással kezdek: szánom-bánom, de rettenetesen le vagyok maradva képregényolvasás tekintetében, így csak a karácsonyi időszakban sikerült átrágnom magamat a tavaly augusztusban indult Generations szérián. A jó hír viszont: nagyon megérte.

Folytatás

Horror mangák Kicsiny Csokra

Olyan rég esett már szó mangákról a blogon, így gondoltam mi lenne, ha nem csak eggyel rukkolnék elő, hanem egy csokorra valóval – erősen a horror műfaj eldugott tagjaiból.

Folytatás