Öt év után újra Lara Adrian könyv: Az éjfél fogságában (Az éjfél szülöttei 8.)

Pararomantikus vámpírtörténet a felnőttebb korosztálynak. Az alapok talán ugyanazok – vámpír, vér, halhatatlanság, romantika, erotika, főgonosz, harc a jó érdekében –, de Lara Adrian történetében van egy különleges hozzávaló is, amelyet eddig egyik vámpíros történetben sem találtam meg. Ezek a vámpírok ugyanis sosem voltak emberek…

Folytatás

L. J. Wesley: Brooke: A testem a börtönöm

*** SPOILERVESZÉLY! ***

„Úgy érzem magam, mint egy rab. Az is vagyok. Rab lettem, és a testem a börtönöm.”

L. J. Wesley: Brooke: A testem a börtönöm című könyve már a címével felkeltette az érdeklődésemet és a borítója is hasonló hatást ért el nálam. A fülszöveg is érdekes, így örömmel vetettem bele magam a történetbe.

Folytatás

Robin O’Wrightly: Emlékkönny – Egy igen-zet története

Robin O’Wrightly az egyik legtermékenyebb író, akivel az elmúlt egy évben megismerkedtem. Csupán idén három könyve jelent meg és nincs vége a sornak, ugyanis szeptemberben várható kettő saját és egy közös szerzemény, amelyet Krencz Nórával együtt alkottak. Robin nem ragadt le egy műfajnál, színes a tárháza, a repertoárból pedig most egy családregényt hoztam, amely az Emlékkönny címet viseli.


Folytatás

Robin O’Wrightly: #Wetoo – Kettős kereszt

Nem is olyan régen robbant a bomba a világban, amelynek következtében a média a #metoo kampánytól volt hangos. Megjegyzem nem is alaptalanul, hiszen a mások ellen elkövetett erőszak – legyen az akár nemi, akár családon belüli, akár egy utcai megfélemlítés – bűn, amit az elszenvedő hosszú idő alatt tud csak lelkileg feldolgozni, ha egyáltalán fel tudja dolgozni.
Robin O’Wrightly a nők ellen elkövetett erőszakra irányítja az olvasók figyelmét, #Wetoo – Kettős kereszt című könyvében.

Folytatás

Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér

*** SPOILERVESZÉLY! ***

„Ma jobban szeretlek, mint valaha; holnap még ennél is jobban foglak szeretni.”

Valahogy így érzek én is ezzel a könyvvel kapcsolatban. Rosie és Alex története egyszerre hihetetlen és varázslatos, tele buktatókkal, rossz döntésekkel, könnyekkel, mosolyokkal, nevetéssel, tele magával az élettel.

Folytatás

Bokodi Balázs: Szuicidrománc

Olvastál már ma valami igazán kiábrándítót? Még nem? Akkor olvasd el a Szuicidrománcot! Ez a könyv kicsit sem vidám, nem kedves, nem romantikus és tulajdonképpen semmi jó nincs benne. Épp ezért nagyon furcsa amikor mégis azt kell mondanom, hogy egy állati jó könyv. Keményen belerúg az olvasóba, nem tisztel semmit és senkit – és pontosan ez a gátlástalanság az, amely megadja a regény varázsát.

szuic.jpg

Folytatás

Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen (Hopeless sorozat 1. rész)

Kicsit vonakodva kezdtem neki a könyvnek több okból is. Egyik indok, hogy a kötetet igazából azért vettem meg, mert a Könyvmolyképző Kiadó Rubin pöttyös Szeretetcsomag akciójában a sorozat 2,5. részét kaptam ajándékba. Mivel szenvedélyes könyvgyűjtő vagyok, ezért egyértelmű volt számomra, hogy ebből a sorozatból az első két könyvet is be kell szereznem. Erre az idei Nemzetközi Könyvfesztiválon sort is kerítettem. Másik elég nyomós indok, hogy olyan témát boncolgat az író, ami nem hogy nőként, de szerintem mindenkinek nehezen feldolgozható. Álljon itt két címke ízelítőként: gyermekbántalmazás és nők elleni erőszak.

Folytatás

M. R. Carey: Kiéhezettek (2014) – avagy A mindennel megáldott (?) lány

Kezdeném azzal a vallomással, így a harmadik zombi-story, a Kiéhezettek kapcsán, hogy úgy fest, engem nagyon is megfog ez a világ és a benne rejlő alternatívák. Nem, nem a vérfagyasztó horror-vonások, és azok a lehetőségek, amelyek opcionálisan brutális vérfürdővé silányíthatnak egy ilyen történetet, sokkal inkább azok a társadalomkritikai lehetőségek, amelyek benne rejlenek.

Folytatás

Katja Millay: The Sea of Tranquality

„Azok, akikkel sosem történt semmi szar, mindig azt hiszik, hogy tudják, mi a helyes reakció arra, ha az embernek tönkreteszik az életét. Azok pedig, akik átéltek valami szart, azt hiszik, hogy mindenkinek pontosan ugyanúgy kellene megbirkóznia vele, mint ahogy nekik sikerült. Mintha létezne szabálygyűjtemény a pokol túlélésére.”

covers_305145

Ez egy elképesztően jó könyv. Nincs rózsaszín cukormázzal nyakon öntve – a benne felbukkanó tetemes mennyiségű édesség ellenére sem -, inkább csak fogja a csúnya, kegyetlen valóságot, és a gyanútlan olvasó képébe vágja. És ez így tökéletesen rendben van.

Folytatás