Még egy év sem telt el a legutóbbi kislemez óta, de a szimfonikus metál holland titánja, a Delain újabb albumot jelentetett meg a héten. Az Apocalypse & Chill névre hallgató mestermű ezúttal egy teljesértékű korong, ami amellett, hogy az első pillanattól a világába szippant, az utolsó taktusig tele van meglepetésekkel. […]
Continue Reading
Elmondani nem tudom, hogy mennyire nem szívlelem a kisebbik Barba Negrát, mint koncerthelyszínt, idén év végén mégis arra adtam a fejemet, hogy egymás két koncertet is megnézzek ezen a helyen. Az első választásom a Delainre esett, akiket eddig főzenekarként még sosem volt alkalmam látni: először 2009-ben találkoztam velük a Sonata […]
Continue Reading
Mikor 2017-ben kijött az Anette Olzon-Jani Liimatainen alkotópáros első közös lemeze, a The Dark Element, még nem lehetett tudni, hogy a projektnek lesz-e folytatása. A debütáló anyag javarészt pozitív fogadtatásban részesült, én magam is nagyon kedveltem, és reménykedtem benne, hogy nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a […]
Continue Reading
A 2019-es év igazán bővelkedik új metál korongokból: az Avantasia, a Delain, és a Dream Theater után néhány hónap kihagyással nálam most a Sonata Arctica következik a sorban. A finnek legutóbb 2016-ban jelentkeztek új anyaggal, a The Ninth Hour-ral, ami nekem eddig az első és egyetlen olyan Sonata alkotás volt, […]
Continue Reading
A legutóbbi kritikámban azt firtattam, hogy vajon láthatja-e még a magyar közönség a már egyszer feloszlott, és korántsem mai Totót – erre szinte napra pontosan négy év elteltével visszatért a legendás kaliforniai rockbanda kishazánkba. Steve Lukather és csapata ezúttal jubileumi műsorral készültek, hiszen tavalyi válogatás lemezük, a 40 Trips Around […]
Continue Reading
Ígéretem szerint folytatom a We Låve Rock fesztiválos beszámolómat. Miután a pénteki napot nagyjából kiveséztem, most a szombat kerül terítékre, és van bőven mesélnivalóm. Erre a napra jutott pozitívum és negatívum is – az utóbbiból szerencsére sokkal kevesebb, de ha több is lett volna, akkor sem bántam volna a pozitívumok […]
Continue Reading
Megint én, megint ugyanabban a témában – az a helyzet, hogy mire Thresholdék bejelentették, hogy tavaly év vége felé Budapestre is ellátogatnak, én már rég megvettem a jegyeimet a jelen kritikámban taglalt fesztiválra, mivel akkor még fogalmam sem volt, mikor láthatom utoljára kedvenc brit formációmát. Richard West és […]
Continue Reading
Ha nemrég valaki azt mondta volna nekem, hogy 2019-ben új Rammstein albumot fogok hallgatni, akkor nagyjából úgy néztem volna az illetőre, mintha három feje lett volna. A világ kedvenc polgárpukkasztó német csapata tízévnyi kihagyás után tért vissza a piacra, nagy valószínűséggel a banda utolsó közös szerzeményével. Az igazából hivatalos címmel […]
Continue Reading
Nem sok olyan zenekar van, amiért képes lennék bruttó hat fokban, szélben és esőben három órát a sorban toporogni, majd ugyanennyit a színpad előtt, ám a szóban forgó alakulat e kevesek közé tartozik. Az Avantasiát igazából nem is lehet együttesnek nevezni, hiszen egy ember agya szüleményéről van szó, akihez egy […]
Continue Reading
Az Avantasia és a Delain új megjelenései után folytatódik a februári metál albumok mustrája. Ezúttal a progresszív metál nemzetközi helytartóinak, az amerikai-kanadai Dream Theaternek a legújabb kiadását, a Distance Over Time-ot veszem górcső alá. Az isteni formáció legutóbb csaknem három éve jelentkezett új szerzeménnyel, a több mint kétórásra nyúlt prog […]
Continue Reading
