Hát ez is véget ért – mégsem vagyok képes rávenni magamat, hogy szomorú legyek, de még csak egy keserédes mosoly sem jön össze. Ehelyett inkább az jár az eszemben, hogy ezentúl legalább nem kell majd szinte minden héten csalódnom a sorozatban.
Continue ReadingHogy is mondjam… eléggé felemásra sikerült ez az epizód. Egyfelől mintha az írók hirtelen rájöttek volna, merre is akarják vinni és hogyan akarják lezárni a történetet, aminek hála nagyobb sebességbe kapcsoltak, másfelől viszont jó pár hülyeség belekerült az epizódba, és néhol a sulykot is sikerült elvetni.
Continue ReadingA címet látva eléggé fellelkesültem – mert, lássuk be, az, hogy Operation Beifong tényleg menő –, magának a résznek azonban, sajnos, nem sikerült lenyűgöznie.
Continue ReadingEz az az epizód, amiről aztán tényleg nem tudom, mit is mondhatnék, ugyanis képtelen vagyok eldönteni, hogy ez most jó volt, csak a sorozat általános minősége miatt érzem rossznak, vagy éppen rossz volt, csak a nosztalgia miatt szeretném jónak látni.
Continue ReadingEz történik akkor, ha az embernek nincs elég sztorija ahhoz, hogy kitöltse a megadott epizódmennyiséget.
Continue ReadingNem akarok előre inni a medve bőrére, de lassan kezd bennem felébredni a remény, hogy még nincs veszve ez a szezon.
Continue ReadingBár ez még mindig messze van az eredeti sorozat, vagy éppen az első évad epicségétől, azért ez a szezon kezd egész élvezhető lenni.
Continue ReadingMintha kezdenének úgy igazán beindulni az események, aminek hatására bennem meg kezd felébredni a remény, hogy talán mégsem lesz olyan rossz ez az évad.
Continue ReadingEgy olyan epizóddal van dolgunk, ami bár előreviszi a történetet – pontosítok: az utolsó három perc előreviszi a történetet –, ám valójában fillernek is gyenge.
Continue ReadingEzt a részt már nem DiMartino írta, és ez sajnos meg is látszik a végterméken.
Continue Reading
