Nem kedvelem Tom Cruise-t, ám azt el kell ismernem, ha hajlandó végre kilépni a komoly akciósztár szerepből, akkor bámulatos színészi tettekre képes – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Trópusi vihar, a Mindörökké rock vagy a Kéjjel-nappal.
Continue ReadingTanmese a női létről „tizenkettő egy tucat” vígjátéknak álcázva.
Continue ReadingUgye a gumiarcú nevettetőt, Jim Carreyt senkinek sem kell bemutatnom, ahogy az általa alakított Stanley Ipkiss sem? Ám ha mégis, akkor ódákat zengő irományom után rövid úton szerezze be a kilencvenes évek klasszikusát, ami a rárakódott évtizedek súlyától még időállóbbá és viccesebbé vált!
Continue ReadingMostanra eljutottam arra a szinte, hogy szinte minden egyes új vígjátékhoz szkeptikusan állok hozzá, mivel, lássuk be, manapság már ritkán tudnak igazán jó, értelmes és vicces darabokat alkotni ebben a műfajban. Éppen ezért kicsit féltem is először a Dől a monétól, ám örömmel jelenthetem, hogy pozitívan csalódtam a filmben.
Continue ReadingSzinte már émelyítően édes nagyvárosi tündérmese némi modern technológiával fűszerezve, ami tökéletesen kiszámítható, de azért szórakoztató.
Continue Reading
