A majmok bolygója (2001)

Arthur P. Jacobs váratlan halála után a világ további Majmok bolygója- epizódok nélkül maradt. Látva az Alien-filmek sikerét, a Fox már a nyolcvanas évek végétől szeretett volna remake-et készíteni (a főszerepben az aktuális történettől függően olyan nevekkel, mint Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise és Charlie Sheen). A producerek és a stúdió is úgy érezte, egy látványos, modern, új Majmok bolygója-reboot igazán nagy dobás lehetne. Ez azonban évtizedekig húzódott, számtalan forgatókönyv-verziót, rendezőt, producert és főszereplőt emésztve fel, akik hol az egymás közti ellentétek, hol pedig más produkciók miatt mondták le a feladatot.

Az első tervek alapján nem a vállalhatatlan ötödik részt folytatták volna, hanem alternatív folytatást akartak az első részhez. Ebben a – Spartacus által inspirált –verzióban a gladiátor szerepbe kényszerített emberi rabszolgákat Taylor leszármazottja vezette volna a majmok elleni lázadás során.  Azonban a tényleges előkészületek megkezdése előtt pár nappal a Fox új vezetője elkaszálta a forgatókönyvet, és annak átírását szorgalmazta. Később Peter Jackson is belenyúlt a történetbe, a gladiátor-szál helyett valamiféle reneszánsz életérzést hozva a sztoriba. Ebben a verzióban a korábbi filmek állandó szereplője, Roddy McDowall egy Leonardo da Vinci –jellegű feltaláló lett volna.  Majd újabb átírás után egy bibliai utalásokkal teli verzió született, aminek a lehetséges rendezői között Sam Raimi és Oliver Stone neve bukkant fel.

Hosszas variálás, több mint 10 év eltelte és több teljes stábcsere után végül 2000-ben Tim Burton került a rendezői székbe, megkapva az esélyt, hogy filmvászonra vigye az általa megálmodott történetet, ami azonban se nem folytatás, se nem remake, hanem az eredeti könyvhöz visszanyúló sztori volt.

Folytatás

A majmok bolygója 3. (1971)

Ahogy a korábbi cikkben már boncolgattuk, a Majmok bolygója második része igen gyengére sikeredett, ami a kritikákon is meglátszott, hiszen a film átlagos értékelése alig érte el a 4/10-et. A jegypénztárak azonban mást mutattak: a rendkívül jó első film emléke, valamint Charlton Heston neve megtömte a mozikat, és kevesebb, mint 5 millió dolláros ráfordítással 19 millió dollár bevételt hozott csak Amerikában. Ez pedig a csőd szélén álló Foxnak egyet jelentett a folytatással, bármi áron. Nem törődve az előző film meglehetősen véglegesnek szánt lezárásával (ahol a Föld megsemmisül), neki is láttak a következő rész elkészítésének, ami aztán kevesebb mint egy évvel a második rész premierje után már a mozikba került.

A producer Arthur P. Jacobs a második rész íróját, Paul Dehnt kérte fel a harmadik rész forgatókönyvének megírására is, a rendezői székbe ezúttal Don Taylor került. Dehn úgy akarta megoldani a történet folytatását a Föld elpusztulása után, hogy kitalálta, Cornelius és Zira, valamint egy harmadik zseniális tudós-feltaláló csimpánz még a robbanás előtt megjavítják Taylor űrhajóját, és azon menekülnek el a pusztulás elől. Emellett az eredeti sztori írójával, Pierre Boulle-el is konzultált, és megkérte a szerzőt, hogy töltse ki a forgatókönyv hézagjait a rá jellemző szatirikus elemekkel. Dehn fontosnak érezte, hogy a filmben megjelenjenek a faji konfliktusok, de boncolgatja a nők jogait (ne feledjük, 1970-et írunk), jelen van az atomháborútól való félelem, valamint egy kis vallási utalást is belecsempészett a történetbe.

Folytatás

A majmok bolygója 2. (1970)

Avagy a kevesebb néha több…

Az ötrészes majmok bolygója-saga második történetét az első film sikerei után, 1969-ben forgatták, és közvetlenül ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. (Olyannyira közvetlenül, hogy az első rész végének több jelenetét be is vágják, ideértve a Szent Tekercsek felolvasását, Dr. Zaius és Taylor párbeszédét, majd azt, ahogy Taylor ellovagol Novával a Tiltott Zónába, ahol megtalálják a Szabadság-szobor maradványait, és Taylor ráébred, hogy a bolygó, amin jár, az maga a Föld.)

A történet főszereplője ezúttal Brent (James Franciscus), a szegény ember Charlton Hestonja, aki Taylorhoz hasonlóan szintén űrhajós, a Taylor után küldött mentőcsapat tagja. Brent űrhajója akkor csapódik be, mikor Taylor épp belovagol a Tiltott Zónába Novával. Brent, az egyetlen túlélő Taylor és csapata felkutatására indul a számára idegennek vélt bolygón. Elsőként a lovon érkező Novával találkozik, akinél megtalálja Taylor dögcéduláját, ezért úgy hiszi, a lány el tudja őt vezetni az űrhajóshoz. Azonban Majomvárosban köt ki, ahol rájön, hogy ezen a bolygón a majmok uralkodnak.

Folytatás

A majmok bolygója (1968)

A sci-fi történelem egyik legfontosabb állomása kétségtelenül a Franklin J. Schaffner által rendezett 1968-as A majmok bolygója, ami a mai napig meghatározó eleme a műfajnak. A film Pierre Boulle francia író azonos című regénye alapján készült, de Schaffner több ponton fontos változtatásokat hajtott végre a történeten, és pont ezek a változtatások ruházták fel az addig kicsit középszerű sztorit nagyon fontos mondanivalóval. Ma már talán furcsának hatnak bizonyos aspektusai, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a filmet 1967-ben forgatták, két évvel azelőtt, hogy Armstrong a Holdra szállt volna, így az emberiség űrutazással kapcsolatos tapasztalatai még gyerekcipőben jártak. Innen nézve pedig mind az űrhajó és a felszerelés, mind pedig a legénység landolás utáni magatartása érthető.

Folytatás