Igen nyögvenyelősen csúszott le nálam Guillermo del Toro és Chuck Hogan sorozata, ami bár igen erős alappal indult, de gyorsan kiderült, hogy a készítők ezzel a könyves alappal nem tudnak mit kezdeni – de persze hentelni azt tudnak…
Continue Reading
Ahogy közeledett a sorozat fináléja – és egyben kaszája – úgy támadt nekem is egyre jobban kedvem végigpörgetni a harmadik évadot. Bár a sorozat alapjait még mindig nagyon kedvelem, a megvalósítás azonban epizódról-epizódra szörnyűbb lett.
Continue Reading
A kórral is pontosan úgy jártam, mint a Bukott angyalokkal, amit Ixi szidott, ugyanis ezt meg Hanama szidta, és elképzelni sem tudtam, hogy mégis egy ilyen jó koncepciót – aminek egy könyvsorozat az alapja –, miképpen lehet elrontani, aztán végignézvén az első évadot, majd végigszenvedve a másodikat rá kellett döbbennem, […]
Continue ReadingHát, másra számítottam a végjátékban. Arra, hogy mindkét kedvencem meghal, Eph és Nora boldogan omlanak egymás karjaiba, és a világ – mint mindig – most is megmenekül. De csak részben lett igazam. Jöjjön hát a The Strain évadzáró része, a The Master.
Continue ReadingSosem gondoltam volna, hogy eljön az az idő, amikor egy sorozat utolsó előtti részében több fordulatot látok, mint az összes korábbiban együttvéve. Jöjjön hát a Last Rites, avagy az ezüst szögbelövő alkonya közelít.
Continue ReadingNem értem ezt a folytonos hullámozást, ami a sorozatot jellemzi – aztán rájöttem, hogy a legutóbbi részt a The Third Railt, más rendezte (Deran Sarafian), és hálás köszönetem, hogy végre visszatalált régi önmagára a széria, mármint a parafaktor terén.
Continue ReadingAz előző rész kissé nagyon kiütötte nálam a biztosítékot, és a Loved Ones cím sem vonzott igazán, itt alig pár lépéssel a vég előtt, de az már nagy szó, hogy a félelmeimnek csak a fele vált be. Folytatódjék hát a The Strain széria kitárgyalása, avagy Vasily, merre tűntél el?
Continue ReadingNem. Nem. Nem és nem. Mikor már kezdte velem elhitetni a széria, hogy a családi szálakat hosszabb ideig (vagy legalább még egy részig) félreteszik, erre mit kapok? Terveket, könnyeket, vámpírokat és családi kiakadást – jöjjön a Disappeared.
Continue ReadingCreatures of the Night. Már csak a cím is hívogató, de akkor még nem olvashattátok a történetét. Minden tisztelem annak a tagnak, aki meggyőzte Guillermot abban, hogy kevesebb legyen a családi dráma – bár abból most is kaptunk egy keveset –, és több legyen a humor (hála Vasilynek). Végre kapunk […]
Continue ReadingHeten, mint a gonoszok, de vajon beválik-e most is a jó magyar mondás? A For Services Rendered most egy kicsit összekavart, fellázított, utána újra megnyugtatott, hogy még mindig a megszokott a szériát nézem – végül mégis egy gyengéd pofán csapásként éltem meg ezt a részt – el is magyarázom, hogy […]
Continue Reading
