Igen nyögvenyelősen csúszott le nálam Guillermo del Toro és Chuck Hogan sorozata, ami bár igen erős alappal indult, de gyorsan kiderült, hogy a készítők ezzel a könyves alappal nem tudnak mit kezdeni – de persze hentelni azt tudnak…
Continue Reading
Ez a pillanat is eljött – a Ki vagy Doki ünnepi különkiadásait mindig nagyon izgatottan vártam, ám most még több okom volt a türelmetlenkedésre, hiszen idén karácsonykor búcsút intettük a Tizenkettedik Dokinak, és vele együtt Steven Moffatnak és csapatának is. A Twice Upon a Time ehhez mérten abszolút méltó lezárása […]
Continue Reading
Ahogy közeledett a sorozat fináléja – és egyben kaszája – úgy támadt nekem is egyre jobban kedvem végigpörgetni a harmadik évadot. Bár a sorozat alapjait még mindig nagyon kedvelem, a megvalósítás azonban epizódról-epizódra szörnyűbb lett.
Continue Reading
Azt a kutya meg a macska! Egy talán gyengébb töltelék epizód után az előzőben kaptunk egy remek kalandot, de a folytatás még azt is felülmúlta. Meg merem kockáztatni, hogy a The Doctor Falls a sorozat történetében az egyik legjobb rész – és nem csak az évadfinálék közül. Van itt minden, és […]
Continue Reading
A kórral is pontosan úgy jártam, mint a Bukott angyalokkal, amit Ixi szidott, ugyanis ezt meg Hanama szidta, és elképzelni sem tudtam, hogy mégis egy ilyen jó koncepciót – aminek egy könyvsorozat az alapja –, miképpen lehet elrontani, aztán végignézvén az első évadot, majd végigszenvedve a másodikat rá kellett döbbennem, […]
Continue ReadingHát, másra számítottam a végjátékban. Arra, hogy mindkét kedvencem meghal, Eph és Nora boldogan omlanak egymás karjaiba, és a világ – mint mindig – most is megmenekül. De csak részben lett igazam. Jöjjön hát a The Strain évadzáró része, a The Master.
Continue ReadingSosem gondoltam volna, hogy eljön az az idő, amikor egy sorozat utolsó előtti részében több fordulatot látok, mint az összes korábbiban együttvéve. Jöjjön hát a Last Rites, avagy az ezüst szögbelövő alkonya közelít.
Continue ReadingNem értem ezt a folytonos hullámozást, ami a sorozatot jellemzi – aztán rájöttem, hogy a legutóbbi részt a The Third Railt, más rendezte (Deran Sarafian), és hálás köszönetem, hogy végre visszatalált régi önmagára a széria, mármint a parafaktor terén.
Continue ReadingMár évek óta sejtettem ezt, de most már biztos vagyok benne: tökéletesen belezúgtam Simon Peggbe. Eddig is kedveltem a filmjeit – különösen a Pault –, de amit ebben a filmben véghezvitt, az minden eddigit felülmúlt.
Continue ReadingAz előző rész kissé nagyon kiütötte nálam a biztosítékot, és a Loved Ones cím sem vonzott igazán, itt alig pár lépéssel a vég előtt, de az már nagy szó, hogy a félelmeimnek csak a fele vált be. Folytatódjék hát a The Strain széria kitárgyalása, avagy Vasily, merre tűntél el?
Continue Reading
