Solo – Egy Star Wars Történet

“Hirtelen jó érzés fogott el.“

Folytatás

Mazsola-Protokoll – Pókember: Hazatérés

Bevallom, azok közé tartoztam, akik teljesen meg voltak elégedve az Andrew Garfield-féle Pókemberrel, és evégett szkeptikusan fogadták, hogy új színész fogja alakítani a hálószövőt. Az Amerikai Kapitány: Polgárháború azonban már tavaly minden kétségemet eloszlatta a váltással kapcsolatban, a Hazatérés pedig csak fokozta ezt az érzést, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy a marveles banda éppen most hozta össze az eddigi legjobb Pókember-filmet.

Folytatás

Ne játssz a tűzzel! – A Lazarus-hatás (2015)

Bár nem vártam semmi nagyot A Lazarus-hatástól, azért annyira számítottam, hogy olykor-olykor a borzongás fut végig a gerincemen, nos, ez elmaradt, helyette kaptam unalmat, csapnivaló történetvezetést és logikátlanságot – vagyis mindent, ami egy rossz horror ismérve.

Folytatás

A marsi, avagy nem szeretem én az új neveket – Mentőexpedíció (2015)

Ha egy film a Földünk vöröslő testvérbolygójáról szól, akkor azt nekem mindenképpen látnom kell, ennek okán sokszor belefutok gyenge filmekbe (A Mars szelleme), vagy éppen zseniálisakba (Mars mentőakció), de amit A marsi – akkor sem hívom Mentőexpedíciónak! – nyújtott, az messzemenően a legjobb, amit ebben a műfajnak nem nevezhető sci-fis szegletben láttam.

marsi.2

Folytatás

Ezért nincsenek Marslakók – Mentőexpedíció (2015)

Nem tudom, mire számítottam, amikor a mozi terembe beültem, de biztosan nem erre. Mert ha már űrkatasztrófa-film, akkor legyen akció és dráma. Gondolhatnánk. Aztán jött egy merész Andy Weir és másképp gondolta, az ötletére pedig akadt vevő és rendező Ridley Scott személyében és összehoztak valami egészen rendkívülit.

marsi1

Folytatás