Sarah Winman: Csendélet

“Az idő gyógyít. Többnyire. Néha nem kellő gonddal. Óvatlan pillanatokban visszatér a fájdalom, és emlékeztet az elmulasztottakra. A forrpontra, ahol minden megtörténhetett volna. De aztán elmúlik. A tél tavasszá szelídül, megjönnek a fecskék. Új test közelsége az ágyban. A szépség minden szükségletet fedez. A munka kitölti az életet, az eszmecserék […]

Continue Reading

Göran Everdahl: Lagom

„Nincs jobb a pont jónál!” Létezik egy elég régóta tartó elmélet, ami valahogy beépült a nem északon élő emberek gondolatai közé. Ez pedig nem hangzik másképp, minthogy az éjféli nap országaiban mennyire szomorúak, mennyire boldogtalanok az emberek, hiszen hideg is van arra felé, meg jóval kevesebbet is süt a nap. […]

Continue Reading

Wilde Oszkár: Dorian Gray arczképe

„Az élet czélja az önkifejlődés. Tökéletesen realizálni a saját természetét: ezért van mindegyikünk a világon.” Egy számomra nagyon különleges könyvet olvastam a legutóbb. Nem csak a kötet maga, de a benne foglalt történet is egyedi. Manapság talán fel sem fogjuk ezt, hiszen temérdek sci-fi, fantasy, disztópia témában írt kötetet lehet […]

Continue Reading

Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

„Hogy mit kell megélni, mielőtt meghalunk, én már tudom. Tessék: el is tudom mondani. Hogy mit kell megélni: a zuhogó esőt, ahogy fénnyé alakul.”   Ez a könyv elképesztően bűbájos és elegáns. Persze időnként szúr is – elvégre mégiscsak egy sünről beszélünk -, de pont ettől lesz olyan valós és […]

Continue Reading