Olvashattatok már értékelőt az oldalon Moskát Anita két másik regényéről, a Horgonyhelyről és az Irha és bőr kötetekről, így nem hagyhattam ki az első, 2014-ben megjelent regényét, a Bábel fiait sem. A címe alapján már sejteni lehet, hogy valami köze lesz a történetnek a bibliai Bábelhez, de vajon milyen módon Continue Reading
A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni Moskát Anita írónővel, és ennek a röpke beszélgetésnek eredményeképpen születhetett meg a későbbiekben az alábbi interjú. „(…) a könyvet tulajdonképpen az olvasó fejezi be, amikor lecsapódik benne a történet. És ahány olvasó, annyi egyedi „befejezés” létezik.” Moskát Anita
By Judyt Nézz körül magad körül. Látod a világot, amelyben élsz? Igen? Ha kilépsz az utcára, ha elmész vásárolni, betérsz egy állatkereskedésbe vagy a családdal, barátokkal elmész az állatkertbe, tudod mire számíthatsz, ugye? Jó. Akkor most képzeld el azt, hogy egyik napról a másikra megváltozik a világ és az állatok többé nem Continue Reading
A mai napon délután három órakor Dublinban, a WorldConon kihirdették az idei Hugo-díj jelöltjeit. A Hugo-díj – a Nebula-díj mellett – az egyik legrangosabb irodalmi díjkiosztónak számít. Az idei jelöltek között több olyan alkotás is található, melyek itthon már megjelentek és olvashatóak. A bejelentést az alábbi videóban nézhetitek meg. Gratulálunk Continue Reading
Mély, sötét, mágikus, kegyetlen és mégis tele van reményekkel, bizalommal és tervekkel. Low fantasy a javából. Pár szóban valahogy így tudnám jellemezni Moskát Anita 2015-ben megjelent második regényét, amely a Horgonyhely címet viseli.
Megláttam és megszerettem. Azonnal azt éreztem, hogy nekem ez a kis könyv nagyon kell. Igaz, hogy young adult, igaz, hogy nem az én korosztályom a célközönség, igen, tudom, hogy ez egy mese, de hiába vagyok felnőtt, ha egyszer imádom az ilyen történeteket. És A papírmágus pont egy olyan sztori, ami Continue Reading
„Mindenki megérdemelne egy olyan barátot, mint amilyen Bob.” A Bob, az utcamacska életem egyik legszívmelengetőbb könyve. Bob és James története nem csak a hozzám hasonló macskabolondokat veszi le a lábáról, hanem minden állatbarátnak könnyedén belopja magát a szívébe.
„Én mondom, csak néhány Xanax választja el attól, hogy előadja a Psycho zuhanyzós jelenetét.” A Sötét erdő közepén Ruth Ware első krimije, és ez bizony meg is látszik. Ez nem jelenti azt, hogy rossz, de a gyakorlott – és gyanakvó – olvasó kilométerekről kiszagolhatja a fordulatokat, így inkább kezdő krimifalóknak ajánlanám.
„A családunkat nem mi választjuk – mondtam vidáman. – A barátainkat hála istennek igen.” Ben Aaronovitch nem fogja megváltani a világot a London folyóival, de nekem tökéletes nyári limonádé volt.
„Manderleynek senki és semmi nem árthat. Mindig itt fog rejtőzni az öböl mélyén, mint valami életre kelt mesekönyv. Az erdők védően állnak körülötte, a tenger pedig hol közelebb jön, hol visszahúzódik.” Töredelmesen bevallom, hogy életem első tizennyolc évében nem is hallottam Manderley-ről azt leszámítva, hogy néha láttam a könyvespolcon Continue Reading
By 
