Múlt héten láthattuk, ahogy a csatornák egy kisebb vérengzést tartottak, és hetven darab szériát is elkaszáltak, amik közül a Timeless (Orlissa korábban elkapta a szériát egy pilotmustrára ) emelkedik ki, hiszen a vég bejelentése után nem sokkal jött, a hír, hogy a csapat kap még egy esélyt a folytatásra. De vajon mely sorozatoknak jutott ki még a hasonló lehetőség?
Kicsit sem akarjam, hogy eljöjjön ez a nap, mikor szögre akaszthatok egy újabb szériát. Bizony, eljött az IZombie első évadának záró része, ami a Blaine’s World címmel rendelkezik. Ebből a címből persze mindenki azt gondolná, hogy kedvenc antagonistánk győzött, a világ romokban, hőseink meg lubickolhatnak a túlvilági rózsaszín felhőkön. Hát totál nem!
Amíg anno a The Strain-nél valósággal imára csaptam a kezeimet, hogy legyen már vége ennek a jól indult, de nagyon elcseszett lezárással végződő sorozatnak, addig itt valósággal a kezeimet töröm azért, hogy nem legyen vége az IZombienak. Pedig sajnos, már csak egy rész választ el a lezárástól – és éppen ez is van a mai tálcán, a Dead Rat, Live Rat, Brown Rat, White Rat avagy ennél patkányosabb nevet keresve sem találhattak volna ki neki.
Csavar csavar hátán. Ennyit tudok csak mondani az eheti IZombie epizódban történtekről, mert így, mindössze két részre a végtől kezdem azt érezni, hogy nagyon is hiányozni fog ez a sorozat addig, amíg ne lesz belőle egy esetleges második évad. Hölgyeim és Gyuláim, következzék az Astroburger.
Nos, a poénosan csak Mr. Berserk névre keresztelt epizód folytatta azt, amit elődje megkezdett. A csalódást, a kétségbeesést, és azt az örök kérdést: hogy vajon kit is szeretünk a sírig, vagy talán még azon is túl. Aha, meg az én holtestemen keresztül! Jöjjön az IZombie tízedik része, avagy miért kell már megint a bolondját járatnia velem ennek a sorozatnak?
Patriot Brains. Szolgálunk és végünk. Hadd ne fűzzek komolyabb kommentáradatot a címhez, mert akkor a cikk olyan lenne, mint egy ementálira szaggatott céltábla. Bizony, az IZombie újra visszazökkent a régi kerékvágásba –humor, dráma töltet, és történet terén is –, így újabb vidám ódazengést fognak lekalapálni az ujjaim. Jöjjön a sorban a kilencedik rész, avagy még paintball is lehet veszélyes.
Eddig nem volt hozzám rossz a széria. Eddig. Jó, nem mondom, lehetett sejteni, hogy az elrejtett disznóságok, amiktől csak úgy bűzlött a szőnyeg, most a felszínre törnek, de akkor is – a Dead Air most egy kicsit nagyon gonosz volt.
A hetes szám valamiért imádott velem kiszúrni a korábbi sorozatokban (Z Nation, The Strain), és már előre féltem is, hogy az IZombie is hasonlóképpen fog járni, mint a fentebb említettek, ám a vártakkal ellentétben kellemesen, minden komolyabb hajtépéstől mentesen telt el a Maternity Liv végignézése, sőt meglehetősen sok tanulsággal is zárhattuk ezt a részt.
Mint a női kockák önkényes zászlóvivőjének, hihetetlenül tetszett a legutóbbi rész, amiben némi bepillantást nyerhetünk a szó minden definíciójában kórósnak mondható gamelésnek és a számítógép használatnak. Jöjjön a Virtual Reality Bites, avagy fordul a kocka!
Már sokféle parodisztikus utóiratát olvastam már Romero klasszikusának, a Night of the Living Dead-nek, és bár ötödik részünk címe annyira nem falatrengetően nevetséges, de azért megteszi egy jobban elsütött poénnak. Zombik és zombinák, következzék hát, az IZombie ötödik része, avagy a Flight of the Living Dead.
