A dolgok állása (2003), 1. évad

Az, hogy a britek tudnak jó krimisorozatot készíteni, sosem volt kérdés, de hogy minisorozat formájában is jól megállják a helyüket? Nos, A dolgok állása egy remek munka, csak éppen nem pont úgy, mint ahogy a készítők szerették volna.

Folytatás

Atomszőke (2017)

Szeretem a kémes sztorikat és szeretem a huszadik század második felét, történelmi és kulturális szempontból egyaránt, úgyhogy kérdés sem fért hozzá, hogy beülök a moziba megnézni az Atomszőkét, amint lehet. Ha másoknak ez még alapjáraton nem lett volna meggyőző, akkor a fenomenális színészi gárda, az izgalmas cselekmény és a pompás rendezői munka azt hiszem erős érvek lesznek a film mellett.

Folytatás

Split

Nagy általánosságban a pszicho-thriller műfajáról elmondható, hogy kevesen tudnak benne jót alkotni – akik viszont igen, az nagy durranás. Ilyen darab lett a Split is, amire már a bejelentése óta hegyeztem a fogamat. A disszociatív személyiségzavaros fickó már egyből garantálta, hogy én ezt a filmet meg akarom majd nézni, de amit kaptam, az felülmúlta a várakozásaimat.

Folytatás

X-Men – Apokalipszis – “…majd a következő filmben tudhatjuk meg…”

maxresdefault-2

Mint ahogy a DC, úgy most a Marvel is magasra dobta a lécet az X-men Apokalipszissel. Hogy sikerült-e megugrani az elvárásokat?  Igen és nem is.
Figyelem! A Cikk nyomokban Spoilert tartalmaz, csak saját felelősséggel!

Folytatás

X-Men: Az elsők (2011)

x-men4.3

A nem túl jól sikerült Wolverine-film után a stúdió úgy döntött, inkább rebootolja a szériát – és milyen jól tette!

Folytatás

A nagy kvízválasztó (2006)

starterforten_pic1

Szeretem az olyan alkotásokat, amikről kiderül, hogy többet nyújtanak, mint amit előzetesen ígértek, de ugyanakkor nem esnek át a ló túloldalára, és élvezetesek maradnak. A nagy kvízválasztó is ilyen: egy könnyed, popcorn majszolós vígjátéknak tűnik, ami ugyan nem mutat fel hatalmas nagy újdonságokat, ám akad benne egy-két meglepetés, amitől különlegessé válik.

Folytatás

Mocsok (2013)

filth_pic1

Az a baj a megrázó filmekkel, hogy tudjuk, valami szörnyűség fog következni, és abban is biztosak vagyunk, hogy a történések mély átérzést, valamint szomorúságot fognak kiváltani belőlünk, mégsem tudunk kellőképpen felkészülni, mert 1: nem tudjuk, mikor jön el az a pont, amit várunk, 2: egy negatív eseményre szinte soha nem lehet eléggé felkészülni, akármennyire is próbáljuk meggyőzni saját magunkat ennek az ellenkezőjéről. A Mocskot én az olyan alkotások közé sorolom, amik története tragikus mivoltjukból fakadóan mélyen megérintettek és gondolkodásra késztettek.

Folytatás

X-Men: A múltkor megjövendölt eljövendő múlt jövő-menő napjai

Figyelem! Spoiler!

Elmeidőutazás. Gandalf nagyon öreg. Picard kapitány még nem annyira. Tyrion bajusszal. JFK mutáns volt. Robotok. Dan hadnagy.

A fenti momentumok maradtak meg a gondolkodó anyagban, amit koponyámban tartok. Nem a memóriám a bűnös, hanem a film semmilyensége. A kritikák dícsérték, érdeklődve vártam, aztán lehuppantam a székbe, utána pedig a csalódottság kemény, józanító, linóleum padlójára.

DanCharles.jpg

Folytatás

X-Men: Az eljövendő múlt napjai (2014) – a haragos!

Iszonyatosan nagy elvárásokkal ültem be a filmre, mivel minden ismerősöm és a net is azt szajkózta, hogy az új X-Men film a legjobb képregény adaptáció, meg hogy újraértelmezték az eddigi világot és kijavították az utolsó két film hibáit – amikkel megjegyzem egyáltalán nem voltak nagy bajok, mert működtek, pont úgy, ahogyan ez a mostani is. A moziból viszont kissé csalódottan távoztam, és ahogy egyre többet és többet gondolkodtam a filmen, úgy jöttek elő az apróbb majd végül az egyre nagyobb hibák.

x-men.2014.1

Folytatás

X-Men: Az eljövendő múlt napjai, avagy van, amit talán nem kellene piszkálni

Nagyon vártuk. Izgultunk. Fangirlködtünk. Beültünk. Csalódtunk. A film nagy tanulsága az, hogy talán vannak olyan dolgok, amiket nem kellene piszkálni.

x-mendofp_1

Folytatás