Kenneth Branagh esete a kacifántos bajusszal – Gyilkosság az Orient Expresszen (2017)

Az új Gyilkosság az Orient Expresszen filmre azóta vártam, mióta megláttam az előzetesét. Ugyan nem tartom magam a legnagyobb Agatha Christie rajongónak, azért szívesen olvasok és nézek minden olyan sztorit, ami az ő nevéhez fűződik, Poirot karakterét pedig azóta imádom, mióta először láttam a tévében. Ezek alapján nem volt kérdéses, hogy ismét moziba kell mennem, ám bevallom, kissé féltem ettől az adaptációtól, hiszen másoktól nem hallottam túl sok jót róla, és a trailer alapján azért voltak nekem is fenntartásaim, ám ezekre a végeredmény – legalábbis számomra – abszolút rácáfolt.

Folytatás

Kacaj a szívünkből – Sok hűhó semmiért (1993)

William Shakespeare neve hallatán minden könyvmoly felkapja a fejét, de ha utána még Kenneth Branagh neve is felmerül, akkor bizony már a filmesek is hegyezik a fülüket. A Sok hűhó semmiért 1993-as adaptációja ennek a két férfinak köszönhető, és nyugodtan állathatom, a legjobb darabjuk ez a film, ami húsz év távlatában is ugyanolyan ízes és nevettető, mint a premier napján.

sokhuhosemmiert.1993.1

Folytatás

Imádom, imádom, imádom! – Hamupipőke (2015)

Az Into the Woods miatt kissé félve ültem be a moziba, és gyakorlatilag ha nem Orlissa veti fel (igen, Orlissának jó ötletei vannak, és ez itt a reklám helye), hogy nézzük meg, vagy nem teszik be elé a Frozen Fevert, bizony eszembe nem jutott volna jegyet váltani a Hamupipőkére. És ha így tettem volna, bizony most szegényebb lennék egy mesével, egy csodával, rengeteg életbölcsességgel, fantasztikus szereplőkkel, és egy lenyűgözően kék ruhával. Köszönöm neked, Kenneth Branagh!

hamupipoke.c.1

Folytatás