Interjú Bakti Viktor íróval

Bakti Viktor első regénye, az Integrálva (korábbi cikkünkben elolvashatod kritikánkat) a Könyvmolyképző kiadó pályázatának keretein belül jelent meg. A szerző első pillantásra a legegyszerűbb emberek egyikének tűnik – azonban amikor elkezd beszélni a történeteiről, egy színes és inspiráló egyéniséget ismerhetünk meg benne, akivel beszélgetve könnyedén repül az idő.

viktor1 Folytatás

Már én is USB-ről tolom – Bakti Viktor: Integrálva

Tudni kell, hogy általában nem nagy elvárásokkal fekszem neki elsőkönyves írók műveinek. Az ok nem a szerzőkben keresendő, hanem a tehetségek felkutatóiban – akik néha nem a tehetséget találják meg. Mindez azonban az Integrálva esetében nem bizonyult igaznak – Bakti Viktor nagyszerűen építette fel a regénye világát, amelyet olyan karakterekkel népesített be, akik jócskán megmaradnak az ember emlékezetében. Az Integrálva egy lebilincselő regény, amely remekül felvázolja, hogy mi is vár ránk, az emberiségre hamarosan.

covers_467451

Folytatás

Hableányok kíméljenek

Szó szerint beleszerelmesedtem a Könyvmolyképző Kiadó kötetének borítójába: a Hableányok kíméljenek nemcsak fülbemászó címével, hanem csodaszép színeivel is megvett magának kilóra, ám okkal tartja a mondás, hogy ne borító alapján ítéljünk és válasszunk könyvet!

Folytatás

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Imádom, ha egy könyv annyival magával ragad, hogy megszűnik körülöttem a világ, nem veszem észre az idő múlását, csak azt látom, mi történik a könyvben, és hogy ezt miképpen élik meg hőseim. Becca Fitzpatrick regénye, a Csitt, ​csitt számomra ilyen élményt nyújtott, és nem egészen két délután alatt végig is száguldottam a köteten, aminek minden percét élveztem.

Folytatás

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Imádom, ha egy könyv annyival magával ragad, hogy megszűnik körülöttem a világ, nem veszem észre az idő múlását, csak azt látom, mi történik a könyvben, és hogy ezt miképpen élik meg hőseim. Becca Fitzpatrick regénye, a Csitt, ​csitt számomra ilyen élményt nyújtott, és nem egészen két délután alatt végig is száguldottam a köteten, aminek minden percét élveztem.

Folytatás

Karine Giébel: Csak egy árnyék

“De az árnyék még mindig ott van, örökké ott van. A hátad mögött, az életedben. Vagy csak a fejedben…?”

 

 

Bevallom, kissé kétkedve fogadtam a Könyvmolyképző kiadó új, női pszicho-thrillerek címke alatt megjelenő könyveit, mert nem kevés fenntartásom van ezzel a kategóriával és a létjogosultságával kapcsolatban. A bennem élő amazon ennek láttán előkapta a harci bárdját… akarom mondani, a bájos körömreszelőjét és gyilkos pillantással kezdte élezgetni. Felejtsük is el örökre ezt a címkét, mert már azelőtt ellenszenvessé teszi a könyvet, hogy egy sort is olvastam volna belőle, ami nem valami fair az íróval szemben.

Folytatás

Sarah Addison Allen: A csodálatos Waverley-kert

„Az vagy, aki vagy, akár tetszik, akár nem, akkor már miért ne tetszene?”

A csodálatos Waverley-kert garantáltan megédesíti a nyári napokat egy kis háztáji mágiával.

Folytatás

Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen (Hopeless sorozat 1. rész)

Kicsit vonakodva kezdtem neki a könyvnek több okból is. Egyik indok, hogy a kötetet igazából azért vettem meg, mert a Könyvmolyképző Kiadó Rubin pöttyös Szeretetcsomag akciójában a sorozat 2,5. részét kaptam ajándékba. Mivel szenvedélyes könyvgyűjtő vagyok, ezért egyértelmű volt számomra, hogy ebből a sorozatból az első két könyvet is be kell szereznem. Erre az idei Nemzetközi Könyvfesztiválon sort is kerítettem. Másik elég nyomós indok, hogy olyan témát boncolgat az író, ami nem hogy nőként, de szerintem mindenkinek nehezen feldolgozható. Álljon itt két címke ízelítőként: gyermekbántalmazás és nők elleni erőszak.

Folytatás

Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

“Az emlékek folyton változnak, mint a földet borító laza hótakaró a szélben, vagy akár egy szellemkórus tagjai, egymással feleselnek.”

Izland, egy érdekes nő és egy gyilkosság – ez a három dolog elég volt ahhoz, hogy felkeltse a figyelmemet és izgatottan várjam a könyv megjelenését. Szerencsére nem is okozott csalódást.

Folytatás

Katja Millay: The Sea of Tranquality

„Azok, akikkel sosem történt semmi szar, mindig azt hiszik, hogy tudják, mi a helyes reakció arra, ha az embernek tönkreteszik az életét. Azok pedig, akik átéltek valami szart, azt hiszik, hogy mindenkinek pontosan ugyanúgy kellene megbirkóznia vele, mint ahogy nekik sikerült. Mintha létezne szabálygyűjtemény a pokol túlélésére.”

covers_305145

Ez egy elképesztően jó könyv. Nincs rózsaszín cukormázzal nyakon öntve – a benne felbukkanó tetemes mennyiségű édesség ellenére sem -, inkább csak fogja a csúnya, kegyetlen valóságot, és a gyanútlan olvasó képébe vágja. És ez így tökéletesen rendben van.

Folytatás