Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

“(…) a humor a lélek utolsó védelmi vonala, amíg nevetünk, élünk.” A Hétköznapi szorongások tipikus Backman: ugyanolyan abszurd, szívmelengető és keserédes a történet, mint Az ember, akit Ovénak hívnak. A stílusa is olyan szellemes és ironikus – és ez is tele van “idiótákkal” –, és én nagyon szerettem ezekért.

Continue Reading

Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya

“Akinek nincs ideje a mesékre, annak arra nincs ideje, hogy megértse a világot.” A Szerelem 40 szabálya 2011-ben már megjelent magyarul Szerelem címen, de az Európa kiadó ismét elhozta nekünk, új címmel és egy gyönyörű, figyelemfelkeltő borítóval. Örök hála érte, különben lehet, hogy egy csodálatos olvasmányélménnyel lenne szegényebb az életem.

Continue Reading

Amitav Ghosh: A puskakereskedő legendája

“Nem szabad alábecsülnöd a történetek erejét. “ Igazán nem akarom erősíteni a borítós sztereotípiákat, de tudtam, hogy egy ennyire szép könyv csakis jó lehet. Szerencsére tényleg nem okozott csalódást, sőt jóval többet is kaptam tőle, mint amire számítottam. A puskakereskedő legendája egy gyönyörűen megírt regény a reményről és az ember […]

Continue Reading

Amanda Lovelace: The Princess Saves Herself in This One

“make it your mission to save yourself”“ Amanda Lovelace első verseskötete a címe miatt keltette fel a figyelmemet, és az elolvasása után még találóbbnak tartom, ugyanis tökéletesen tükrözi a legfontosabb üzenetét: azt, hogy nincs szükség lovagokra a hercegnők megmentéséhez, megoldják ők maguk.

Continue Reading

Tommy Orange: Sehonnai

“Az emlékek vagyunk, amikre nem emlékszünk, amik bennünk élnek, amiket érzünk, amik énekre, táncra és imára késztetnek.” Nem sok közöm volt eddig a szó hagyományos értelmében vett indiános könyvekhez. Talán csak Az utolsó mohikánt olvastam, és azért sem voltam oda, kivételesen jobban tetszett a film. Viszont a Sehonnai azonnal felkeltette […]

Continue Reading