Sally Rooney: Normális emberek

“[…]  úgy érezte, mintha a személyisége saját magától függetlenül létezne, mintha mások véleménye formálná, nem pedig ő maga hozná létre.” Ha valaha könyvet írnék, tökéletesen elégedett lennék olyan végeredménnyel, mint a Normális emberek. Sally Rooney második regénye csodálatos, kivételes történet a kötődésről és a fejlődésről.

Continue Reading

Gabriel Tallent: Drága kis szívem

“Attól, hogy rajtad kívül mindenki hisz valamit, még nem biztos, hogy nem neked van igazad.” Gabriel Tallent magasra tette a mércét az első könyvével: a Drága kis szívem egy gyönyörűen megírt, brutális és torokszorító történet a családon belüli erőszakról.

Continue Reading

Naomi Alderman: Engedetlenség

“A hallgatás nem képesség. Nem erő. A hallgatás az az eszköz, amelynek révén a gyengék gyengék, az erősek pedig erősek maradnak. A hallgatás az elnyomás módszere.” Az Engedetlenség Naomi Alderman első regénye. A világsikert meghozó A hatalom szintjét nem ugrotta meg, de nem csalódtam az írónőben; ez is egy nagyon lebilincselő és […]

Continue Reading

Jim Crace: Az utolsó aratás

“Azt mondják, a szem ékesebben szól, mint a száj, és halkabb suttogást meghall a fülnél.” Annyira gyönyörű ez a könyv, hogy amint megláttam, teljesen belezúgtam. Olyan, mint egy festmény, a színei is nagyon harmonikusak és olyan simogatnivaló a tapintása, hogy legszívesebben egész nap fogdostam volna. Tudom, hogy nem ez a […]

Continue Reading

Sarah Perry: Az essexi kígyó

“(…) mindnyájunk lelkében akadnak sötét tájak, amiket nem érdemes bolygatni.” Ahogy a bölcs könyvmolyok mondják: ne ítélj könyvet a borítójáról. Néha azért el lehet csábulni egy-egy különlegesen szépséges darab iránt, ahogy én is tettem. Szerencsére Az essexi kígyóban több rejlik egy jól eltalált borítónál, több rangos irodalmi díjjal is büszkélkedhet […]

Continue Reading