Átkozottul tehetséges, sokkolóan karizmatikus és szórakoztató (Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány, 2019)

Amióta ember az ember, azóta vonzódik a félelmetes, sokkoló és megrázó dolgokhoz. Ösztönösen lassítunk az autópályán a balesetek mellett, egy megfelelően tálalt katasztrófahír csillió kattintást hoz, a nyomtatott sajtó fénykorában pedig egy-egy kegyetlen gyilkosság szaftos részletei egekbe emelték az eladásokat. A vérnél és a halálnál jobban csak az emberi gonoszság […]

Continue Reading

To the Bone (2017)

Van egy olyan érzésem, hogy Lily Collins vezekel a City of Bonesért (vagy ezzel csak így vagyok így?) – már a Tükröm, tükrömben is jó volt, a The Last Tycoon egyenesen megvett kilóra, és most pedig egész jól alakított a To the Bone-ban is, ami egy olyan témát vesz górcső […]

Continue Reading

Senki sem menthetetlen – Bízz a szerelemben (2012)

Nem könnyű olyan romantikus filmet találni, ami ahelyett, hogy a szerelemmel és párkapcsolattal kapcsolatos vágyainkat teljesítené könnyen fogyasztható közhelyekkel és pótlékokkal, inkább rákérdez, hogy miért is nem működik a dolog, ha éppen nem működik, és mit rontunk el ilyenkor. Ráadásul nem akarja feleslegesen lehangolni a nézőt, amiért pluszpont jár neki.

Continue Reading

Így is lehet romkomot csinálni – Ahol a szivárvány véget ér (2014)

Nem vagyok túlságosan oda a romantikáért, ezt már a beszámolóm elején le szeretném szögezni – teljesen mindegy, hogy gesztusról, vagy könyvről, filmről, illetve bármilyen más alkotásról van szó, belőlem általában a „fúj, ez nyálas”-reakciót váltják ki az ilyen dolgok. A romkomok olyan szempontból „jobbak”, hogy legalább viccesek, emiatt feltételezhetően nem […]

Continue Reading

Tükröm, tükröm (2012)

Az elmúlt pár hónapban párszor már bizonyítottam, hogy egy csipetnyi modern fűszerezéssel megízesített tündérmesékkel engem totál kenyérre lehet kenni – elég csak a Bűbájra, az Elátkozott Ellára vagy a Csillagporra gondolni –, így nem hiszem, hogy nagy meglepetést okoz, ha azt mondom, a Tükröm, tükrömnek is sikerült teljesen lenyűgöznie.

Continue Reading

A végzet ereklyéi – Csontváros, a visszavágó

Mint egyetlen „könyv szűznek” a csapatból, nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy szinte minden előismeret nélkül nézzem végig a Végzet Ereklyéi- Csontváros c. remekművet. Nos, íme, a rövid összegzés: Megnéztem. Nem tetszett. Kifejezetten téptem tőle a hajamat és nem azért, mert a színészek kissé nagyon ripacskodnak, vagy hogy történet ritka […]

Continue Reading