The Handmaid’s Tale S02E03 – Baggage

Erős kezdés után erős folytatás jött A szolgálólány meséjének háza táján – Gileád két ellentétes területének feltérképezése után ismét ugrálunk a helyszínek között, ám a fókusz végig egy személyen marad, így nem tűnik olyan sűrűnek a cselekmény. Ami a sztorit illeti, nagyjából egyenlő arányban kutatjuk a múltat mint ahogy a jelennel haladunk előre, és rendkívül érdekes, ugyanakkor szívfacsaró dolgok derülnek ki egy-két karakterrel kapcsolatban.

Folytatás

The Handmaid’s Tale S02E01-E02 – June; Unwomen

A szolgálólány meséjének az első évada ugyanolyan keményen zárt, mint ahogy nyitott, természetesen függővéggel, ami szépen lefektette az alapokat a második szezonra mind a történet, mind az általános hangulat szempontjából. Az alkotók meglehetősen hatásos entrét választottak az új felvonásnak is, hiszen rögtön két epizódot jelentettek meg egy napon, ami egyébként, a marketinges részét leszámítva is frappáns húzás volt részükről, hiszen a June és az Unwomen azért eléggé szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így én is egybevéve fogom tárgyalni őket.

Folytatás

A szolgálólány meséje (2017 – ): Első évad

A jelen kritikámban szereplő alkotás felkerülhetne a „megtévesztő címet viselő szériák/filmek/könyvek” listájára, ugyanis semmi mesés nincs a sztoriban. Miután Lia alaposan körbejárta az 1990-ben készült filmet, a Hulu tavaly indult sorozata most, a második évadra készülvén, nálam kerül terítékre. Szeretném leszögezni, hogy én sem a fent említett filmet, sem az annak, és a tavalyi sorozatnak alapjául szolgáló könyvet nem láttam, illetve olvastam, úgyhogy abszolút a 2017-es műben látottakra és hallottakra alapozom a beszámolómat. Nos, úgy gondolom, egyértelműen megérdemelt volt, hogy anno díjesőben fürdőzött a sorozat.

Folytatás

Margaret Atwood: Alias Grace

“Vannak dolgok, amiket mindenkinek el kellene feledni, és soha többé nem beszélni róluk.”

Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye eredetileg 1996-ban jelent meg, és végre hozzánk is megérkezett. Ehhez talán hozzájárult A szolgálólány meséjének sikere, illetve az is, hogy nemrégiben az Alias Grace-ből is tévésorozat készült.

Folytatás

A szolgálólány meséje (1990)

Avagy azé a világ, aki teleszüli?

Az HBO az idén debütáló műsoraiban rendre erős és provokatív, a nőket mikro- vagy makroszinten érintő témákat boncolgat. A Hatalmas kis hazugságok után nemrég új sorozat startolt el a csatorna műsorán, A szolgálólány meséje címmel. Hamarosan a megrázó, sokak idegrendszerét felforgató sorozatot is górcső alá fogjuk venni, azonban először érdemes megvizsgálni az előzményeit, ugyanis a tízrészes sorozat nem önálló ötlet, még csak nem is első feldolgozás. Margaret Atwood 1985-ben megjelent azonos című regénye már készült egy film 1990-ben, elsőként érdemes ezzel foglalkozni.

​A történet a közeli jövőben, egy Gilead Köztársaság nevű vallási fundamentalista államban játszódó disztópia (vagyis negatív jövőképet festő utópia). Ebben a világban túl vagyunk egy óriási, mindent felforgató háborún, emellett erős atomszennyezés sújtotta az embereket, ami miatt  a nők többsége meddővé vált. Ilyen körülmények között rendkívüli értéket képvisel az, aki még nemzőképes. Azonban az értékes dolgoknak ritkán van szabad akaratuk, többnyire birtokolni szokás őket (lásd: Mad Max: A harag útja), itt sincs ez másként. Az államot a hadsereg és a vallás szigorú kettős rendszere uralja, minden a katonaság és a papság kezében van, ami egyértelműen férficentrikus világot épít ki, ahol a nők csak tárgyak. Az emberek kasztokba vannak osztva. A férfiak egy része az uralkodó osztályhoz tartozik (jellemzően a hadsereg emberei), ők gyakorlatilag bármit megtehetnek, övék a hatalom. A többi férfi kiszolgáló személyzet: kertész, sofőr, közhatona, szerelő, termelő.

Folytatás