Sarah Winman: Csendélet

“Az idő gyógyít. Többnyire. Néha nem kellő gonddal. Óvatlan pillanatokban visszatér a fájdalom, és emlékeztet az elmulasztottakra. A forrpontra, ahol minden megtörténhetett volna. De aztán elmúlik. A tél tavasszá szelídül, megjönnek a fecskék. Új test közelsége az ágyban. A szépség minden szükségletet fedez. A munka kitölti az életet, az eszmecserék […]

Continue Reading

Robin O’Wrightly: Emlékkönny – Egy igen-zet története

Robin O’Wrightly az egyik legtermékenyebb író, akivel az elmúlt egy évben megismerkedtem. Csupán idén három könyve jelent meg és nincs vége a sornak, ugyanis szeptemberben várható kettő saját és egy közös szerzemény, amelyet Krencz Nórával együtt alkottak. Robin nem ragadt le egy műfajnál, színes a tárháza, a repertoárból pedig most […]

Continue Reading

Vágóné Klein Margit: Virág a viharban

„Útravalót kaptam emberségből, példamutató helytállásból.” Alig 68 oldalnyi Vágóné Klein Margit: Virág a viharban című novelláskötete, amely emléket állít a második világháború zsidó áldozatainak és túlélőinek. Igaz a könyv meglehetősen rövidke, de annál több érzelem, szeretet, remény, bizalom olvasható a lapjain. Erről a könyvről bármikor érdemes lenne írni, mégis ilyenkor, […]

Continue Reading

Lore útjai

Azt hiszem, ez a film azok közé tartozik, amire nem véletlenül teszik ki azt a bizonyos tizenhatos karikát. Erőteljes és sokkoló. Amíg a mondanivaló leülepszik annyira, hogy nyilatkozni is lehessen róla, még sokszor eszünkbe jutnak a letisztult, arcul csapó képek.

Continue Reading

Hercegnők éjszakája (2015)

Általában, amikor a második világháború feldolgozásra kerül – márpedig ezekből a feldolgozásokból nincs hiány –, az írók és a stúdiók szeretnek a borzalmakra koncentrálni: a zsidók szenvedéseire, a koncentrációs táborokra, a harcmezőkre, Hitler bukására, Pearl Harborra… Éppen ezért ritka az a film, ami egy kicsit más szögből próbálná megközelíteni a […]

Continue Reading

A könyvtolvaj (2013)

A második világháború témaválasztás szempontjából a lerághatatlan csont. Egyrészt azért, mert borzalmait a világnak még hetven év után sem sikerült feldolgoznia, másfelől pedig azért, mert olyan sok szemszögből lehet bemutatni.

Continue Reading