Hát ez is elérkezett: egy újabb korszak vége. Nem mondom, hogy nem féltem — bár sosem néztem, még bennem is élénken él az Így jártam anyátokkal végét követő rajongói felindulás–, de örömmel mondhatom, hogy az Agymenők megtalálta a módját, hogy örömteli és kielégítő lezárással szolgáljon a rajongóknak.
Lassan célegyenesbe ér a sorozat — már csak három rész van vissza —, és bizony az alkotók minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy nagyot szóljon a kultszéria vége. Akkor is, ha az odáig vezető út nem is annyira kiemelkedő.
Már megint az van, hogy bár értékelem az epizód (nagy része) mögött álló alapelgondolást, összességében nem nagyon sikerült lenyűgöznie a résznek.
Bár az alapötlet végeredményben nem lenne rossz, az epizód ott rontja el az egészet, hogy túl sok minden akar lenni egyszerre.
Végre egy rész, ami méltó a korai évadokhoz – avagy a „The D & D Vortex” lazán a szezon eddigi legjobb epizódja.
Sajnos eljutottunk arra a szintre, hogy bár el tudom mondani, mi történt az epizódban, annyira nem hagyott bennem semmi sem nyomot, hogy fogalmam sincs, miről fogok írni ebben a cikkben.
Bár olyan nagyon nem üt, összességében aranyos kis epizód volt ez a heti.
Hát, gyerekek, ez nem jött át.
Az Agymenők egészen jó ötletekkel telepakolva térnek vissza a téli szünetről, csak kár, hogy ezekből túl sokat akartak egy epizódba gyömöszölni.
Nagy hype – Young Sheldon crossover! –, átlagos epizód, megindító befejezés.
By 
