Nem minden zombi rossz – Scooby-Doo a Zombik Szigetén

Itt van a terror ideje ismét és Hanama egy újabb különleges Scooby Doo filmmel jelentkezik, név szerint a Zombik Szigetével. Nem véletlen a különleges titulus ugyanis ez a film talán a legdarkosabb, legelgondolkodtatóbb az összes Scooby mozi közül. De nem is csépelném tovább feleslegesen a szót, inkább átadom a mikrofont és az ásót kedves zombi kollégámnak.

Folytatás

Kétely (2008)

Izgatottan vártam, hogy írhassak erről a filmről. Elgondolkodtatásra szánták, és emiatt annyi mindent a nézőre bíz.

Vasárnap van. A hatvanas években járunk egy Bronx-i katolikus iskolában, a plébános prédikációt tart a templomban. Gyermekek és felnőttek egyaránt részt vesznek a misén. A szigorú nővér sorban illedelmes viselkedésre szólítja fel az ifjakat… Egy-két jelenet még és kezdődik az új hét. Megismerjük az iskolát, annak mindennapjaiba, hangulatába betekintést nyerünk. Nővérek tanítanak: van köztük egy ifjú, túlbuzgó, naiv nővér (Amy Adams) – őt ismerhetjük meg kicsit jobban; és a félelmetes vezetőjüket, Aloysius nővért, akit ki más is játszhatna, mint Meryl Streep? (Utóbbi szerintem különösen óriásit alakít.) Elindulnak az érzelmek – hogy, hogy nem, a gyanakvás felüti a fejét. Az ifjú nővér az igazgatónőhöz fordul – itt indul el igazán a szál. Kiderül, hogy a plébános pártfogolja az iskolában az egyetlen, frissen érkezett, nyolcadikos néger kisfiút.

A film kibogozhatatlanul kezdődik. Ki is a főszereplő? Mire kell figyelnünk? Mi a lényeg? Miről is szól ez az egész? Nem egy megszokott kezdet, sokkal fokozatosabb a felvezetés.  Kósza mozzanatok hívják százfelé figyelmünket. Paranoid részletecskék, képkockák – vajon mi lesz a fontos, mely kézmozdulat vagy cselekedet? Aztán szépen minden kiderül… Több is, mint amire bárki gondolt volna.

Folytatás

Az a bizonyos kezdő lökés – Paranoia Agent

Sok sorozat van ami képes megosztani az animés társadalmat, de ezek közül is a legkiemelkedőbb Satoshi Kon alkotása, a Paranoia Agent. A nagy mester mindig is híres volt arról, hogy műveit nehezen lehetett értelmezni a nagyon egyedi és olykor már túlzottan is szürreális világkép miatt, de a Paranoia Agent, valahogy megrekedve a határon, se nem agymenésbe torkollóan elvont, de nem is túlzottan hétköznapi.

Folytatás

Ez miért nem volt az én gyerekkoromban? – Are You Afraid of The Dark (1990-2000)

Érdekes, hogy kisebb koromban találkoztam azzal a sorozatokkal, amiket akkor nem kellett volna néznem zsenge korom okán (Mesék a Kriptából, Alkonyzóna), és most, felnőttként kell azt megtalálnom, amit egykoron elmulasztottam. Nem tudom, hogy Magyarországon vetítette-e valaha is a Nickelodeon az Are You Afraid Of The Dark névre hallgató sorozatot, mert ha nem – akkor nem csoda, hogy a horror fanjai egyből a nagyágyúkkal kezdik a szombat esti kis borzongás helyett.

Folytatás

A mélypont angyala – Tomb Raider: Angel of Darkness

Na, ezzel is jó nagy fába vágtam a fejszémet, hiszen életre hívom a Tomb Raider széria, sokak által csak mélypontnak hívott darabját, az Angel of Darknesst. Annyit már itt a cikk elején leszögezek, hogy én sem tartom jónak ezt a játékot, de koránt sem gyűlölöm – sőt, ha nagyon akarod, megtalálod benne azt, ami esetleg jó.

tomb raider aod1

Folytatás