A Trónok harca és a Piknik a Függő sziklánál minisorozat után megint egy várós sorozatban lesz állandó szereplő Natalie Dormer, a Penny Dreadful: City of Angelsben. Az eredeti sorozatról PillerEmi írt cikket.
Continue Reading
Az utóbbi időben elmaradtam az idei filmek megtekintésével, így az év végi uborkaszezonba igyekszem ezt pótolni, így akadt meg a szemem a Zéró páciens nevű thrilleren, ami ráadásul poszt-apokaliptikus mű és olyan főszereplőket említ, mint Matt Smith, Natalie Dormer vagy Stanley Tucci.
Continue Reading Általában Orlissa az nálunk, aki a kosztümös drámákra lecsap, nem pedig én, azonban most mégis én daráltam be elsőnek ezt az ausztrál minisorozatot, ami egy 1967-ben kiadott regény alapján készült. A Showcase sorozatának sikerült megfognia a múlt évszázadi hangulatot, miközben átemelte az egészet a modern kor elvárásaiba.
Continue Reading
Még valamikor a nyár folyamán anyum rábukkant egy, „Tíz romantikus vígjáték, amit látnod kell” címszó alatt futó listára, és ragaszkodott hozzá, hogy végigzongorázzuk a rajta lévő filmeket – hát, maradjunk annyiban, hogy a tízből volt talán három, amit végig is bírtunk nézni. A rom-kom műfaj alaphelyzetben sem éppen a kiemelkedő […]
Continue ReadingÉrdekes történelmi társadalomkritika, ami végtelen unalomba fordul.
Continue ReadingBizonyára észrevettétek, hogy mostanában nem igazán akadt a fogamra való horror. Szerencsére ez a tendencia most megváltozni látszik a The Foresttel, mivel úgy lázba hozott, hogy azóta csak a kérdéses erdőről olvasgatok.
Continue ReadingNagy rajongója vagyok Suzanne Collins trilógiájának, és szinte példa nélkülinek tartom azt a hozzáértést és elhivatottságot, ahogy a filmesek vászonra vitték ezt a nem mindennapi történetet. Bár pontosan tudtam, hogy mi vár rám A kiválasztott befejező részben, tudtam a fájdalomról, a sírásról és a veszteségről, mégis alig vártam, hogy láthassam […]
Continue ReadingA sorozat minősége szinte évadról évadra romlott, ennek pedig legékesebb példája a negyedik – de hála az égnek ez egyben az utolsó is. A szokásostól eltérően most a kezdés sem bizonyult erősnek, kizárólag az utolsó epizód tudott kiemelkedőt nyújtani – bár annak ál-művészi voltába erősen bele lehet kötni.
Continue ReadingA sorozat harmadik szezonja szerencsére nem hozott olyan szintű logikátlan fordulatokat a Tudorokba, mint a második, ugyanakkor a széria alkotói bedobtak pár igazán jó ötletet, de egyikkel sem tudtak igazán élni, így a harmadik évad is egy sokszor unalomba fulladó, helyenként érdekes szappanopera lett, a történelmi dráma helyett.
Continue ReadingAz első évad nagy csalódása után az utolsó epizód még tudott szépíteni, ám a második évad már olyan szintű minőségromlást, önellentmondást és katyvaszt tartalmazott, hogy nagyon nehezemre esett élvezni a sorozatot – de maradtam, mert mint tudjuk, én ilyen vagyok.
Continue Reading
