Egy fiatal, (még) be nem futott színészjelölt hazautazik gyerekkorának helyszínére, ahol már tíz éve nem látták. A visszatérés tétje nem csak az, hogy lezárja a gyerekkorát, amibe persze belekavarnak a régi és új ismerősök, hanem az is, hogy megteremtse magának azt az otthon-érzést, ami lezárná bolyongását a világban. A régi […]
Continue ReadingMindig is szerettem az életrajzi drámákat, így az ilyenekkel alapból könnyű levenni engem a lábamról, ám a Jackie-nek sikerült még a megszokottnál is magasabbra tennie a lécet. Más szóval érik Natalie Portmannek az a második Oscar – mondjuk nem is számítottunk másra.
Continue ReadingBen Stiller a szarkazmus legnagyobb rajongója, és felsőfokú művelője, de mielőtt feltette volna a koronát a Trópusi viharral, előtte bizony modellnek állt, hogy megmutassa a világnak milyen vad csatározások is zajlanak a háttérben, miközben olyan kemény pofonokat is leoszt, mint a gyermekmunka.
Continue ReadingBár nem vigyáz annyira a műemlék épületekre és a védtelen statisztákra, mint kvázi-pacifista elődje, nekem azért tetszett.
Continue ReadingMiután Ixi már írt Hulkról és Vasemberről, Catleen pedig Amerika Kapitányról, azt hiszem, éppen itt volt az ideje, hogy a mennydörgés istenét is elővegyük.
Continue ReadingA Fekete hattyú régi nagy kedvenc a polcomon. Sokan lehúzták már ugyan a környezetemben, de hát nem mindenkinek való a pszicho-thriller. Én azonban igen régóta rajongója vagyok a műfajnak és a kívánt szintet tökéletesen tartja a darab.
Continue ReadingMindig is szerettem a történelmi drámákat, főleg azokat, amik női sorosokat mutatnak be – és az igazat megvallva, nekem bármit el lehet adni, amiben ruhák vannak –, így hát A másik Boleyn lányt sem hagyhattam ki.
Continue Reading
