A xXx első filmjét nagyon szeretem – sőt még Blu-rayen is beszereztem – igazán üdítő akciófilm volt, ami pontosan tudta mit akar, és ezt hogy tudja elérni. A második film ezzel szemben pocsék lett, és azon túl, hogy el lehet rajta aludni, nem igazán tett le semmit az asztalra. És most itt a folytatás, ahol Xander Cage visszatér, meg az akció is újra itt van, én meg csak nézek sután, hogy ez tökéletesen beleillik a sorba, ugyanis totál semmilyen, vagyis se nem jó, se nem rossz, csak semmilyen.
Ez is eljött: lement a hetedik évad fináléja, ami már csak nyomokban tartalmazta Martin könyvének fonalát. A hetedik évad ezzel a legmegosztóbb évadává vált a sorozatnak, ezzel együtt a legtöbb negatív kritikát kapott évada is – én sem vagyok elégedett, sőt, az évadfinálé után kifejezetten haragos vagyok, és tőlem nem megszokott módon ez a cikk tele lesz SPOILERekkel, mert máskülönben nem tudom kellően elemezni az epizódot.
Azt hiszem most szállt el minden reményem arra vonatkozóan, hogy a Trónok harcát jegyző alkotópáros, David Benioff és D.B. Weiss képesek lesznek legalább olyan minőségű epizódokat nyújtani, mint mikor Martin könyvei vezették őket. Szerintem az elmúlt hat évadban nem voltam ennyire csalódott, dühös és reményvesztett egy Trónok harca epizód után – és a haragos internet népét látva, nem én vagyok az egyetlen.
A múlt heti epizód nagyon fellelkesített, hogy végre magára talál a sorozat, ám a mostanival kicsit alábbhagyott ez a lelkesedésem, ugyanis hiába kezdenek összeérni a szálak, valahogy túlságosan a kicsi részletekre fókuszál az epizód, ahelyett, hogy a korábban olyan jól megírt nagy átfogó íveket venné célba – na, hiányzik Martin mindent látó szeme!
Régóta érlelődik bennem ennek a cikknek az ötlete, de féltem tőle, hogy kizárólag kedvenceimet, vagyis legfőképpen Tyrion jelenetei fogják uralni a listát, ezért hoztam egy szabályt: egy szereplő csak egyszer kaphat helyet a listán, úgyhogy íme, egy teljesen szubjektív összeállítás a Trónok harca epic jeleneteiről.
1, Dany és a Makulátlanok
Viharbanszületett Daenerysnek a kezdet kezdetén nem voltak harcosai, ám a viszontagságok után a megszületett sárkányaival már komoly erőt képviselt a Nyár-szigeteken, és bizony ezekre a különleges teremtményekre sokaknak fájt a foguk, de csak egy ember akadt, aki elegendő árat kínált volna egyért. A Makulátlanokat tulajdonló Mester azonban elbízta magát az állatok anyjukhoz való ragaszkodásával, és azzal, hogy a Sárkányok anyja csupán egy nő. És pont ez lett az ő és minden Mester veszte a városban, egyúttal egy királynő megszületése is!
2, Tyrion tárgyalása
Cersei gyászában végre ürügyet talált arra, hogy halálba küldhesse testvérét, Tyriont, akit születése pillanatától gyűlöl. Tyrion tárgyalása előtt a tömlöcben azonban Jamie sietett fivére segítségére, aki az ellene szóló alaptalan vádakat, na meg a bírák gőgösségét látván olyan beszédet mondott, hogy minden királyvári beleremegett.
3, Arya és Senki
A vak és kitaszított Arya koldulásból próbált meg boldogulni, miután engedetlensége miatt kitette kiképzőjét, ám az a lány, aki kijutott Királyvárból, el egészen Braavosig, nem az a fajta, aki nem tartogat valamit a tarsolyában. Kiképzése során sok képességet elsajátított, de talán a legfontosabbat mindig is tudta: hogyan kovácsoljon előnyt saját hátrányából.
4, A vörös menyegző
Számomra a legbrutálisabb jelenetsor a sorozat történetében – igen, ezt még úgy is ki merem jelenteni, hogy hátra van a hetedik és nyolcadik évad. A zene megváltozásával már érezte Catelyn Stark, hogy itt baj van, és már korábban is megmondta fiának, hogy a Frey-ekben nem lehet megbízni, pláne nem elárulni őket, de ez csak a vendégségben derült ki igazán, amikor már késő volt, és ahogy Arya is megfogalmazta később, igazi „bátor tett volt” lemészárolni egy hatgyerekes anyát, és egy terhes nőt.
5, Olenna Tyrell és az eljegyzésének történet
Bár ez nem egy véres vagy durván mozgalmas jelenet, de ennek ellenére a kedvenceim közé tartozik. A Tyrell-ház feje ugyanis hiába egy férfi kezében van, valójában Olenna az, aki irányít mindent, és szerencsére unokája Margaery Tyrell is rá ütött. Olennát eltökéltségét és erejét akkor ismerjük meg igazán, mikor kifejti, hogyan is találkozott vőlegényével, a Tyrell ház urával, aki bár az ő nővérét jegyezte el, ám egy nyughatatlan éjszaka után meggondolta magát, és Olennávval kötötte össze az életét.
Az évad első három epizódjával nem voltam maradéktalanul elégedett, és bár sokszor akadt olyan jelenet, amit tátott szájjal néztem végig, mindig volt benne valami hiányérzet a zárás után. Azonban az eheti epizód minden pillanatával tökéletesen elégedett vagyok, és nem a látványvilág mondatja ezt velem, hanem az a Pazar kivitelezés, aminek köszönhetően a szálak végre kezdenek összeérni, és a karakterek saját fényükben ragyognak ismét.
A múlt heti epizóddal nem voltam maradéktalanul elégedett, azonban az eheti mindenért kárpótolt, ami a múltkoriból kimaradt. A frontvonalak átrendeződnek, szövetségek bomlanak fel, és újjak köttetnek – meg persze sárkányok!
Nagyon sok ponton imádtam az eheti epizódot, végre felbukkantak olyanok, akiknek sorsáról már régóta szerettem volna tudni, ám az utolsó jelenetsor nálam kiverte a biztosítékot.
Hosszú ideje várunk már a Trónok Harca folytatására, pláne ha beleszámítjuk, hogy a korábbiakhoz képest ezúttal nem áprilisban, hanem júliusban folytatódott a széria. Az epizód ott veszi fel a fonalat, ahol a tavalyi elejtette, ráadásul egy olyan epic jelenettel nyitunk, ami minden rajongó agyába bele fog égni.
Ehhez is elérkeztünk: immáron vége a Trónok harca hatodik évadának. Bennem ugyan felemás érzelmeket hagyott az évad, ám az utolsó két epizód pozitív irányba billentette a mérleget!
